Pozitív lett a forintosítás mérlege

A jegybanknak tulajdonítható, hogy a brókercsalásokat sikerült leállítani és az ügyfelek kártalanítását megindítani, rendezni

Gazdaság
  • 2016.03.07. - 02:55

A tavalyi év a devizahitelek forintosítása és a banki elszámolások miatt bekerül a gazdaságtörténetbe is – mondta lapunknak Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője. A szakember rámutatott: a devizaadósság forintosítása után az adósoknak átlagosan 15–25 százalékkal kisebb lett a törlesztőrészletük.

Binder István 20160307
Binder István: Gördülékenyen megy az elszámolás (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Lehet-e már mérleget vonni a devizahitelek forintosítása, a banki elszámolások lezárása terén?

– Nagyjából háromezer-ötszáz milliárd forintnyi lakossági devizahitel „tűnt el” tavaly a forintosítás nyomán, s a háztartások devizában nyilvántartott tartozásai hatvanmilliárd forint alá csökkentek. Kimutatá­saink szerint leginkább a jelzálogalapú kölcsönök átváltása járult hozzá a devizahitelek kvázi megszűnéséhez. Egyébként csúcsidőben az említett összegnek csaknem a kétszerese volt a devizahiteles állomány, amely jelentős kockázatnak is minősült az ország megítélése szempontjából. De a legfontosabb talán az, hogy lezárult egy több mint egy évtizedig tartó korszak. Nem túlzás azt állítani: a 2015-ös év a devizahitelek forintosítása, a banki elszámolások miatt bekerül a gazdaságtörténetbe is.

– Mi lett volna, ha nem következik be a forintosítás?

– A Svájci Nemzeti Bank tavaly év elejei döntése nyomán az alpesi deviza nagyon felértékelődött. Ha továbbra is frankalapúak maradtak volna a kölcsönök, legalább harminc százalékkal drágábbak lennének a törlesztőrészletek. Miután azonban 2014 végén a kormány és a jegybank időben előkészítette a forintosítást, pont az ellenkezője következett be. A devizaadósság forintosítása után az adósoknak általában – mint korábban is szó volt róla – átlagosan 15–25 százalékkal kisebb lett a törlesztőrészlete.

– Mekkora volt a panaszáradat az ügyfelek részéről a forintosítás kapcsán?

– Ha lehet így fogalmazni: rendszerszinten viszonylag kevés panasz érkezett, s gördülékenyen megy az elszámolás.

– Egy éve annak, hogy kipattantak a brókerügyek. Milyen konzekvenciát szűr le belőlük a felügyelet?

– A Magyar Nemzeti Bank fellépésének tulajdonítható, hogy brókercsalásokat sikerült megállítani, vagy inkább: leállítani, s az ügyfelek kártalanítását megindítani, rendezni. Az MNB feljelentését követően az emberek többsége megnyugodott, hogy hozzájuthatnak a pénzükhöz, így ennek is köszönhetően nem alakult ki pánikhangulat a károsultak körében, még az első napokban sem. Ott pedig, ahol szabálytalanságok lettek feltárva, a felügyeleti eljáráson túl büntetőfeljelentések is születtek. A brókerügyekben nyomozások kezdődtek, s várjuk a legfelsőbb jogi fórumok döntését az ügyben.

– Eközben rendkívüli módon megszigorították a brókercégek tevékenységét.

– Pénzügyi vállalkozásokra, közvetítőkre továbbra is szükség van, a jogalkotó azonban szerette volna elérni, hogy ne legyenek ilyen jellegű ügyek, brókercsalások Magyarországon.


Kövér László aláírta a titkosítási törvényt

Aláírta tegnap Kövér László házelnök az Országgyűlés által a múlt kedden elfogadott törvényt, amely a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseit titkosítja – közölte az Index. Az Országgyűlés elnökének a szabály szerint öt napja van rá, hogy aláírja a törvényeket, Kövér László így kihasználta a rendelkezésére álló időkeretet. A törvény Áder János köztársasági elnök elé kerül, akinek szintén öt napja lesz, hogy hitelesítse vagy az Alkotmánybíróság elé küldje.

Reklám