A jövő évi költségvetés–tervezet támogatására kérte az ellenzéki pártokat a Fidesz-frakció szóvivője. Az ellenzék ugyanakkor a parlamentben keményen támadta a javaslatot.
Halász János: Az ellenzék álljon a munkából élők oldalára (Fotó: Hegedüs Róbert)
Tegyék félre az ellenzéki pártok a hatalmi érdekeiket és támogassák a jövő évi büdzsét – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Halász János. A Fidesz-frakció szóvivője úgy fogalmazott, hogy „eddigi nyilatkozataik alapján az ellenzéki pártok ezúttal is önző politikai érdekek mentén foglaltak állást a költségvetésről, de még nem késő, hogy a munkából élők és a családok oldalára álljanak”, hiszen a javaslatról június 15-én szavaz majd az Országgyűlés. A politikus megerősítette, hogy a kormánypárti frakció minden támogatást megad ahhoz, hogy mindenki, aki munkából él és munkából tartja el a családját, az 2018-ban előre léphessen. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a sajtóban megjelentekkel ellentétben a kormány nem tervezi, hogy téli olimpiát rendezzen.
Az Országgyűlés tegnapi ülésén Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is védelmébe vette a költségvetés–tervezetet, miközben felidézte, hogy aktív foglalkoztatási eszközökkel sikerült hétszázezer új munkahelyet létrehozni, valamint azt is, hogy Magyarországon a kormány az unió legbőségesebb családtámogatási rendszerét vezette be. Rámutatott arra is: a magyar államadósságnak mindössze 26 százalékát finanszírozzák külföldről, amit a pénzügyi biztonság megteremtésében a legnagyobb eredménynek értékelt, a hazai lakosság hozzájárulása pedig harminc százalékra emelkedett.
Az ellenzék nem osztotta a kormánypárt véleményét: a szocialisták szerint át kell írni a költségvetés–tervezetet annak érdekében, hogy „igazságot tegyenek és megállítsák a fideszes korrupciót”. Tóth Bertalan megismételte pártja korábbi véleményét, miszerint a javaslat az „igazságtalanság és korrupció költségvetése”, amely a gazdagokat jutalmazza, a szegényeket bünteti. Közölte: 774 milliárd forintos költségvetési átcsoportosítást javasol az MSZP, hogy több pénz jusson az egészségügyre, a szociális rendszerre, az oktatásra, az önkormányzatokra és a szegénységben élőkre.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel bírálta a kormány azon gyakorlatát, hogy már tavasszal benyújtják a következő évi büdzsét, számonkérte a kormányon a tisztességes tervezést, és úgy vélte, tudatosan alultervezte a kormány az inflációt, azért, hogy a valós adatok kiderülése után a nyugdíjasok számára a különbözetet jóvátételként odaadhassa. Szerinte hatszázmilliárd forint megy el a 2018-as költségvetésből „nettó örültségekre vagy presztízsberuházásokra”, ezen források felének átcsoportosításával teljeskörűen öt százalékra lehetne csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfáját, megvalósítható lenne a gyermeknevelési cikkek áfájának öt százalékra csökkentése, valamint otthonteremtési és bérlakásépítési programot lehetne indítani.
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka szerint a kisvállalkozások, a betegek, a segítségre szorulók és a munkából élők is a büdzsé vesztesei lesznek, ahogyan a civilszféra, a pedagóguskar, a felsőoktatás, az egészségügy, valamint a vidék is. Úgy vélte: az ország nem erősödött meg, a költségvetés pedig fenntarthatatlan, mert továbbra is külső forrásoktól függ.
A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka, Hargitai János szerint a jövő évi büdzsé a munkából élőket segíti, és többletforrások jutnak az élet minden területére.
