Gazdaság
Pályázásra ösztönzi a borászokat az agrártárca
Gál Péter: több földrajzi árujelző szabályozása nem átgondolt piaci szempontból, portfóliótisztításra lenne szükség
– A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint erősíteni kell a bormarketingen. Miként vélekedik erről a tárca?
– Jómagam is így látom. Nézzük a piacokat. Belföldön elsősorban a borkultúra fejlesztése a cél. Nem is elsősorban a borfogyasztás mennyiségén, hanem a szerkezetén, a minőségén lehetne javítani. A mostani húsz-huszonöt liter körüli egy főre eső borfogyasztást nehéz huszonöt-harminc liternél magasabbra feltornázni. Nagy hangsúlyt kell arra fektetni, hogy tudatosabbak legyenek a borfogyasztók Magyarországon. Ha tudatosabbak, akkor nem kizárólag az ár az egyetlen tényező, ami borvásárláskor szerepet játszik. Így a magyar borok előnyösebb helyzetbe kerülhetnek, mert a legalsó szegmensben nem vagyunk versenyképesek. Ennek megfelelően már az alsó középkategóriában is lehet magyar bort nyereséggel értékesíteni.
- Van az Európai Uniónak promóciós alapja: 2015-ben hatvanmillió eurót, 2016-ban száztizenegy milliót költöttek erre a célra, az idén pedig már mintegy százötven millió euró a keret. Magyarországról adtunk be pályázatot bormarketing célokra?
- Korábban, évekkel ezelőtt voltak magyarországi sikeres pályázatok. A döntéseket a forrásokról Brüsszelben hozzák meg nagyon komoly minőségi kritériumok alapján. Nagyon nehéz elnyerni ezt a forrást, kemény feltételeket szabnak, kitűnő pályázati anyagra van szükség.
- A minisztérium hogyan tud segíteni ebben?
- A tárca meghívta az Európai Bizottság munkatársait, hogy adjanak tájékoztatást a szakmai szervezetek részére, ez egyébként nem csak a bor ágazatot érinti. Erre a promóciós támogatási lehetőségre valamennyi mezőgazdasági terméket előállító pályázhat. A tárca információt ad, technikai segítséget nyújt. Szeretnénk, ha készülnének magyar pályázatok.
- A promóció önmagában nem elég. Mire van még szükségük a pincészeteknek a fejlődéshez?
- A promóció csak az egyik lába a növekedésnek. A promóció lehetőséget teremt, utat nyit a termékeknek. Ám hogy ezt a lehetőséget ki lehessen aknázni, ahhoz az előállításnak, a szőlészetnek-borászatnak kell készen állnia. A bor speciá-lis termék, heterogén a kínálat, és évjáratról évjáratra is eltérő a minőség. Nagyon nehéz összerakni egy gyors piaci igényre az azonnali választ. A promóción kívül abban tudunk segíteni a borászatoknak, hogy a reagálási képességüket megnöveljük. Azt kell elősegítenünk, hogy jobban alkalmazkodjanak a piaci körülményekhez.
- S hogyan?
- Amiben bizonyosan tudunk segíteni az az, hogy minden felesleges adminisztratív terhet leveszünk a borászok válláról. A különböző adminisztratív feladatok jobb, gyorsabb megszervezése a cél. Van, amit már megtettünk e tekintetben, van, amit most teszünk. Ami már sikerült, például pezsgőt lehessen készíteni egészen kis üzemekben is, kisebb mennyiségben. Korábban ha valaki bort adott el, akkor duplán kellett okmányokat kitöltenie, 2011 előtt a számla mellé borkísérő okmány is párosult, azóta elég a számla.
- S ami most zajlik?
- Április elsején lép hatályba az új jövedéki törvény. Ez bevezet egy olyan derogációt, amivel eddig Magyarország nem élt. Ez a kisüzemi bortermelők adminisztrációs kedvezménye. Ez azt jelenti, hogy aki ezer hektoliter alatt termel bort három év átlagában, és nem vásárol bort, csak szőlőt, vagy éppen maga termeli meg azt, annak nem kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé jelentést készítenie.
- Ha jól tudom, jelenleg formálódik az új jövedéki törvény végrehajtási rendelete…
- Pontosan így van. Az első negyedév végére készül el a végrehajtási rendelet. Az a célunk, hogy olyan készletnyilvántartási dokumentumokat alkossunk a legkisebb borászatoknak, amelyeket egyszerűen, józan paraszti ésszel könnyen ki lehet majd tölteni. Jelenleg is zajlik a hegyközségi információs rendszer fejlesztése, amelynek eredményeképp gyorsulni fog a hegybírói munka is.
- A HNT módosítana a borok minőségi besorolásán. A köztestület szerint a rendszernek a jelenleginél több lehetőséget kellene kínálni a termékek besorolására. A feltételrendszer minőségi kategóriánként más követelményeket tartalmazna. Egyetért ezzel a tárca?
- Piacilag átgondolt eredetvédelmi rendszerre van szükség, és én úgy érzem, hogy ebben a szakma is partner. Az eredetvédelem arról szól, hogy a földrajzi árujelzőinket (védett eredetű bornevek vagy tájbornevek) tudatosan pozicionáljuk a piacon, és így üzenünk a fogyasztónak az adott borról, például a szekszárdi borok általában fűszeresebbek, az egriek komoly ásványossággal és savgerinccel rendelkeznek. Így a minőségi szint mellett jelleget is kommunikálunk a földrajzi árujelzőkkel. Látni kell, hogy jelenleg több földrajzi árujelzőnek a szabályozása nem elég átgondolt piaci szempontból.
- Például?
- Negatív példát nem fogok említeni, inkább elmondom, hogy mire gondolok általánosságban. Több olyan bornév, földrajzi árujelző is létezik, amellyel a termékek megjelennek a pár száz és a több ezer forintos kategóriában is. Joggal teszi fel a kérdést a fogyasztó, hogy melyik is az igazi. Mit is gondol a fogyasztó? Egyrészt arra gondolhat, van itt ugyanazzal a földrajzi árujelzővel pár száz és több ezer forintért is bor, engem meg akarnak téveszteni, megveszem az olcsóbbat. Vagy úgy véli: a pár száz forintos az bizonyosan valami lőre, azt ugyan nem veszem meg, egyszer majd megvásárolom a több ezer forintosat. A harmadik, amit gondolhat a fogyasztó: ez a rendszer így nagyon kusza, nem is fogok én erre figyelni.
- Viszont vannak olyan borvidékek, amelyeknek a borai már önmagukban rangot, minőséget jelentenek.
- A tokaji és a villányi név például jól eladja a bort. Van olyan elnevezés ugyanakkor, ami nem mond semmit sem a fogyasztónak. Persze a befutott egyéni márkák, brandek felfelé tornásszák az árakat. Ám kevés egyéni márka van, és drága is azokat felépíteni. A kevésbé tőkeerős, kisebb vagy új pincészeteknek segítséget jelenthet a földrajzi árujelzők használata az indulásban és a márkaépítésben.
- Hogyan lehetne módosítani a földrajzi árujelzők szabályozásán, amire a szakma is törekszik?
- Nem kell messzire menni a jó példákért, hiszen ott van Ausztria. Az eredetmegjelöléses boroknál jóval szigorúbb a keretszabályozás Ausztriában, mint Magyarországon. Van egy maximális hozama a szőlőnek, amit hektoliter/hektárban fejezünk ki, Magyarországon ez az érték száz hektoliter/hektár, Ausztriában pedig 67,5. Az osztrákok az ezredfordulón bevezették a DAC-rendszert (Districtus Austriae Controllatus), ami arról szól, hogy egyes borneveket átpozicionáltak, portfóliót finomítottak, tisztítottak. Ausztriában huszonhat eredetmegjelölés létezik, ebből kilenc már a DAC-kategóriában. Az adott DAC-vel kevés típusú terméket hoznak forgalomba, egy vagy két fajtából készített boron lehet használni az adott nevet.
- Miként működik ez a gya-korlatban?
- Például a Neusiedlersee (azaz a Fertő tó) eredetmegjelölést csak a Neusiedlersee borvidéken termelt zweigelt vagy többségében zweigelt fajtából készült boron lehet használni. S ami például kékfrankos, az már burgenlandi megjelölést kap. Így jól tudják kommunikálni a különböző borvidékek termékeit. Az Eisenberg (gyakorlatilag Dél-Burgenland) eredetmegjelölésű bor csak kékfrankos lehet. Elképzelhető, hogy azon a vidéken készül a legjobb zweigelt vagy cabernet sauvignon, ám az burgenlandi néven kerülhet csak forgalomba, eisenbergiként nem. Így rögzülnek jól a fogyasztóban a regionális sajátosságok, így különítik el az egyes termékeket. Magyarországon most még nagyon kevés helyen valósult meg ez a szintű portfoliótisztítás, ilyet Tokajban láttunk, látunk. Ám több borvidéken van erre szándék. A minisztérium ezt a folyamatot határozottan támogatja, de a döntést mindig az adott borvidék hegyközségi tanácsa hozza meg a termelőkkel együtt.
- A HNT etikai kódexet szeretne a borkereskedelemben. Mi erről a tárca véleménye?
– Az etikai kódex egy eszköze annak, hogy a termelők érvényesíteni tudják az érdekeiket a kereskedelemben. A huszonöt legnagyobb magyar borászat adja a borkínálat több mint kétharmadát. A koncentráció azonban csak látszólagos állapot, a valóságban nagyon éles verseny folyik. Ez a beszerzők dolgát teszi könnyebbé, például az élelmiszer-áruházakét. Nagyon jó, hogy az ágazatban egyre erősebb a szervezettség, és közösen lépnek fel a kereskedelmi egységekkel való tárgyalásokon.
- Miként bővíthető az export, hol lehet eladni még a magyar borokat? Az alsó, középkategóriás borokat érdemes lenne-e Kínában vagy a balti államokban eladni?
- Azt le kell szögezni: a magyar bornak a legfontosabb piaca Magyarország. Ez megkérdőjelezhetetlen. A borturizmus révén számos külföldi is nálunk kóstolja meg a magyar borokat. Kivitel szempontjából meghatározó az Egyesült Királyság, Németország, nemcsak a mennyiség, hanem az érték miatt is. A Kínába, Lengyelországba és a balti országokba irányuló magyar borexport értéke szintén magas. A közelmúltban vettem részt Lengyelország legnagyobb borászati vásárán Krakkóban. Magyarország kiemelt ország volt, látszott, hogy van igény a jó minőségű magyar borokra Lengyelországban is. A tárca közvetlenül abban segített, hogy a nemzeti támogatási program keretében harmadik országban, azaz nem uniós országban zajló borpromócióra adtunk támogatást. Ez két ütemben volt lehívható, 2013-ban és 2015-ben, jelenleg ezek a programok még zajlanak.
- Mely országokban népszerűsítettük a magyar borokat?
- A legnépszerűbb célpont az Egyesült Államok volt, talán ott is lehet majd a legtöbb eredményt felmutatni. Kína vonatkozásában is sokan pályáztak, a svájci és a kanadai piacot is meghódítanák a magyar pincészetek. Kanadában egyébként tartományi szabályozás van érvényben, tartományi alkoholmonopóliumok vannak, ez részben megkönnyíti, részben megnehezíti a feladatunkat. Tulajdonképpen az első körben, a piacra lépéshez elég egy-két szereplőre összpontosítani, utána másfajta marketingre lenne szükség, mint azokon a helyeken, ahol teljesen liberalizált a borpiac.
Összességében azt gondolom, hogy kiváló fajtáink, kitűnő termőhelyeink vannak. Lehet, nem mi vagyunk a világ legnagyobb bortermelő országa, de már rendelkezünk egyedi karakterű, zamatú, különleges borokkal valamennyi borvidékünkön, és ezek a piacon is sikeresek. Legyen egyre több ilyen magyar borunk!