Bár magas rangú kormányzati forrásaink szerint is „az az irány, amit a Magyar Narancs információként megszerzett”, vagyis, hogy Brüsszel áldását adja majd a paksi bővítésre, de a lap néhány állítását kifejezetten cáfolták a nagy volumenű bővítésben érintett illetékesek. Például a paksi bővítést Ausztria nem torpedózhatja meg, az Alstom pedig nem lesz beszállító.
Mindkét ponton engedni fog Brüsszel a paksi bővítés kapcsán, amelyet támadott, a megengedő határozaton már a végső simításokat végzik – írta tegnapi számában a Magyar Narancs. Az újság összefoglalója szerint a végéhez közeledik a lassan egy éve tartó bizottsági eljárás, amely a paksi bővítést vizsgálja: Jávor Benedek blogjából már korábban értesülni lehetett arról, hogy Brüsszel a tenderezés hiányát elfogadta, most pedig uniós források erősítették meg, hogy Brüsszel nem köt bele az állami támogatás kérdésébe.
A hetilap cikke szerint a versenyjogi főigazgatóság három feltételt támaszt, de megállapodásra jut a magyar kormánnyal, a megengedő határozaton már az utolsó simításokat végzik. Az Európai Unió a vizsgálatban megállapítja, hogy van állami támogatás, de az alábbi feltételekkel engedélyezik a beruházást: egyfelől a piacon, tőzsdén értékesítik a Paks II. által megtermelt áramot, másfelől a kormány garantálja, hogy a Paks II. projekt nem kerül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt álló MVM-csoportba, harmadrészt pedig bár Paks II. állami cég lesz, a pénzügyi számlájára érkező bevételből nem lehet újabb fejlesztéseket végezni, csak karbantartást. Amennyiben az állam mégis nyújt támogatást a működés fenntartása érdekében, arról tájékoztatnia kell Brüsszelt.
Lapunknak az írás kapcsán magas rangú kormányzati források azt mondták: bár „az az irány, amit a Magyar Narancs információként megszerzett”, megvárják az Európai Bizottság döntését, és utána nyilatkoznak.
Ugyanakkor a Magyar Narancs cikkében néhány állítás pontatlanul szerepel, továbbá meg is kérdőjelezhető. Például kitér az írás arra is, hogy az áramár alakulásának tekintetében túl magasra tette a mércét a kormány, holott a jövőben nem várható ezen a téren drasztikus drágulás. Kormányzati forrásaink hangsúlyozták, hogy a hetilap által hivatkozott felmérés, amely a Greenpeace megbízásából készült, csak „egy a sok közül”, mert más elemzések szerint pont a szén-dioxid-kvóták kereskedelmének hatására meredeken ugranak majd meg az áramárak. Erről szakértői körökben konszenzus is létrejött. S ezt a zöldenergia mellett érvelők is elfogadják.
A lap megemlíti azt is, hogy a műszaki fejlesztésekben szerephez juthat a General Electric, a Siemens és az Alstom. Utóbbi idejétmúlt információ, miután a francia céget pont az amerikai General Electric (GE) vásárolta meg 2015 novemberében. Ráadásul az Alstom erőművi és áramelosztó berendezéseket gyártó üzletágának megvétele a GE történetének eddigi legnagyobb ipari akvizíciója volt, egyébként pedig a GE még 2014-ben állapodott meg a tranzakcióról az Alstommal. Ezzel szemben idén májusban a francia–amerikai hátterű Rolls-Royce, a világ egyik vezető nukleáris irányítástechnikai szolgáltatója mutatkozott be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen nukleáris szakemberek előtt. Az MTI-nek küldött közlemény szerint az elmúlt negyven évben a Rolls-Royce valamennyi reaktortípushoz tervezett, gyártott, szerelt és korszerűsített analóg, illetve digitális irányítástechnikai rendszereket, ezeket több mint húsz ország kétszáz atomreaktora használja. Rajta kívül a német Siemens és az amerikai GE is „ott” lesz még Pakson.
Végezetül az újság arra int, ha meg is érkezik Brüsszel megengedő határozata, a bizonytalanság ezzel még nem cseng le teljesen, Paks II. engedélyezése esetén ugyanis Ausztria haladéktalanul az Európai Bírósághoz fordulhat, és van rá esély, hogy Luxemburg, illetve több nemzetközi civil szervezet is ugyanígy tesz. Forrásaink szerint ha Ausztria így is tesz, és esetleg „mások” is, annak nem lesz halasztó hatálya. Kár ezt állítani, avagy sejtetni is.
