Több elemzés is azt mutatja, hogy növekedtek az ingatlanbérleti díjak az elmúlt három évben, főleg az egyetemi városokban. Budapest külső részein is jelentősen emelkedtek az árak.
A vezető elemző felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt három évben új szokást figyeltek meg: a diákoknak egyre gyakrabban vásárolnak a szülők ingatlant (sok esetben hitelből), és a nem lakott szobákat kiadják, ezzel térítve meg a befektetésüket.
Az Ingatlan.com elemzése szerint Budapesten átlagosan havi százezer forintos bérleti díjért kínálták a negyven négyzetméternél kisebb garzonlakásokat július közepén. Ez éves összevetésben tizenkét százalékos emelkedést jelent. A nagyobb, negyven-nyolcvan négyzetméteres kiadó lakásoknál nyolc százalékkal száznegyvenezer forintra, a nyolcvan-százhúsz négyzetméteres lakások esetében hét százalékkal, 247 ezer forintra emelkedtek a bérleti díjak. Fajlagosan a garzonok a legdrágábbak, ami leginkább az egyedül vagy kettesben élő egyetemistáknak felel meg. Folytatódik a városközponttól távolabbi területek felzárkózása, ugyanis Budapest külső részein jelentősen emelkedtek az árak, mivel ezekben a kerületekben (például a negyedikben, a tizedikben, a tizenkilencedikben) jóval több a negyven négyzetméternél kisebb ingatlan.
Az ingatlanárak és a lakbérek is jelentősen növekedtek az egyetemi városokban – derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből is. Szegeden, Pécsen, Debrecenben, Sopronban, Miskolcon, Veszprémben, valamint a fővárosi egyetemekhez közeli kerületekben átlagosan húsz százalékkal emelkedett a lakások négyzetméterára az elmúlt három évben. Az egyetlen város, ahol nem tapasztalható rohamos drágulás, az Győr, ahol a negyven-nyolcvan négyzetméteres lakások bérleti díja minimális mértékben csökkent. Nem csak Budapesten, a többi egyetemi városban is jellemzően gazdaságosabb egy személynek nagyobb ingatlant bérelnie, mint garzont.



