A korábbi évekkel ellentétben egyre több vállalat gondolkodik azon, hogy kutatásba és fejlesztésbe kezd. Erre a hazai források mellett 2015 és 2020 között csaknem hétszázötvenmilliárd forint áll rendelkezésre a brüsszeli forrásokon kívül.
A következő három-öt évben a magyar vállalatok hatvan százaléka növelné kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordításait, míg az előző évben még kevesebb mint ötven százalékuk nyilatkozott így - derült ki a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég ötödször elkészített regionális vállalati k+f felméréséből, amelyben hetvenöt magyarországi közép- és nagyvállalat vett részt.
Az előző két évhez képest is kisebb arányban vannak azok a vállalatok, amelyek úgy gondolják, hogy csökken a kutatás-fejlesztési ráfordításaik mértéke, vagy nem is terveznek ilyen típusú kiadásokat. A lapunkhoz eljuttatott közleményből kiderül, hogy az előző évekhez képest rendkívül magas, csaknem negyven százalék azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek úgy gondolják, hogy nem indítanak k+f adókedvezmények igénybevételére jogosító projektet. A Deloitte szerint ez azért is meglepő, mert a válaszadók mindössze huszonöt százaléka mondta azt, hogy nincsenek kutatás-fejlesztési ráfordításai.
A megkérdezett cégek körében egyre ismertebbek a k+f pályázati támogatások. Az elmúlt öt évben folyamatosan csökken azoknak az aránya, akik azt állítják, hogy nem ismerik a pályázati támogatásokat, illetve a vállalatok negyven százaléka fel is használja ezeket. A felmérés szerint a válaszadók negyven százaléka azért működik együtt cégcsoporton kívüli vállalattal, hogy támogatást kapjon vagy a támogatás mértéke nagyobb legyen. Így a pályázati kiírásoknál sok cég kényszerből működik együtt, vagyis több esetben olyankor is konzorciumba kényszeríthetik a partnereket, amikor a projekt jellege ezt nem tenné indokolttá – közölte a Deloitte.
A hazai források mellett 2015 és 2020 között csaknem hétszázötvenmilliárd forint társfinanszírozott európai uniós forrás áll rendelkezésre kutatás-fejlesztésre, ebből mintegy kétszázmilliárd forint visszatérítendő támogatás formájában.
Az előző két évhez képest is kisebb arányban vannak azok a vállalatok, amelyek úgy gondolják, hogy csökken a kutatás-fejlesztési ráfordításaik mértéke, vagy nem is terveznek ilyen típusú kiadásokat. A lapunkhoz eljuttatott közleményből kiderül, hogy az előző évekhez képest rendkívül magas, csaknem negyven százalék azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek úgy gondolják, hogy nem indítanak k+f adókedvezmények igénybevételére jogosító projektet. A Deloitte szerint ez azért is meglepő, mert a válaszadók mindössze huszonöt százaléka mondta azt, hogy nincsenek kutatás-fejlesztési ráfordításai.
A megkérdezett cégek körében egyre ismertebbek a k+f pályázati támogatások. Az elmúlt öt évben folyamatosan csökken azoknak az aránya, akik azt állítják, hogy nem ismerik a pályázati támogatásokat, illetve a vállalatok negyven százaléka fel is használja ezeket. A felmérés szerint a válaszadók negyven százaléka azért működik együtt cégcsoporton kívüli vállalattal, hogy támogatást kapjon vagy a támogatás mértéke nagyobb legyen. Így a pályázati kiírásoknál sok cég kényszerből működik együtt, vagyis több esetben olyankor is konzorciumba kényszeríthetik a partnereket, amikor a projekt jellege ezt nem tenné indokolttá – közölte a Deloitte.
A hazai források mellett 2015 és 2020 között csaknem hétszázötvenmilliárd forint társfinanszírozott európai uniós forrás áll rendelkezésre kutatás-fejlesztésre, ebből mintegy kétszázmilliárd forint visszatérítendő támogatás formájában.
