Gazdaság

Nem várható „palotaforradalom”

Kovács Árpád: A jövő évi büdzsé a kiszámíthatóságon és a stabilitáson alapul, voltak észrevételeink, remélhetőleg megfogadták

Véghajrába érkezett a 2017-es költségvetés módosítási folyamata a parlamentben. A zárószavazás június 13-án várható. „Van esély az elfogadásra, a főszámok megalapozottak, fókuszban a stabilitás áll” – nyilatkozta lapunknak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

Kovács Árpád 20160607
Kovács Árpád (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Lát-e esélyt arra, hogy a jövő héten valóban elfogadja a parlament a 2017-es büdzsét?

– Ennyire még ne menjünk előre. Előbb csütörtökön kvázi zárszóként ismételten elmondom majd a véleményem a Költségvetési Tanács (KT) nevében a jövő évi tervezetről az Országgyűlésben. Alapjaiban elégedettek vagyunk, ezt korábban a lapjuknak is elmondtam. A végszámok nem változnak. Kifejtettem azt is, a jövő évi büdzsé a kiszámíthatóságon és a stabilitáson alapul. Voltak észrevételeink is, azokat remélhetőleg megfogadta a kormány. E gondolatok mentén haladva látható, hogy nem vagyunk ellene a 2017-es javaslatnak, és csütörtökön nem várható „palotaforradalom”.

– Nézzük először a kifogásokat. Melyek ezek?

– Például adózással kapcsolatosak, bár nem kifogásnak nevezném, inkább megállapításnak. A KT a véleményezésében pár héttel ezelőtt felhívta a figyelmet például arra, hogy az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó előirányzatainak az előző évi előirányzatokhoz viszonyított aránya túlságosan feszített, teljesítésükhöz az adóbeszedési tevékenység hatékonyságát tovább kell javítani. Noha a kormány már így is jelentős gazdaságfehérítő intézkedéseket hozott.

9 20160607
– Jöjjenek a pozitívumok. A Költségvetési Tanács mit lát a tervezetben?

– A 2017-es lesz az első olyan költségvetés, amelyben a kormány nem tervez a bevételeknél több kiadást, azaz ha minden jól alakul, akkor jöhet a nullszaldós büdzsé. Számos területen további növekedésre számítunk, fókuszban a fenntarthatóság áll. Kedvezőnek ítélem, hogy nagy figyelem és több pénz összpontosul az európai uniós forrásokra, a családok támogatására, a migrációs kérdésekre, az országvédelmi alapra, a bérekre. Ezekre tehát magasabb összeget különített el a kormány.

– Most, hogy a vártnál kisebb mértékben bővült a gazdaság, ennek tükrében sem lát problémát?

– Stabilitás szempontjából nem látok beavatkozásra utaló jeleket. Tartható a 2,3–2,6 százalék közötti növekmény, plusz, illetve mínusz félszázalékos eltérés nem gond. Egyensúlyban lesz az idei és a jövő év. A kormány egyébként 2,5 százalékkal számol, szerintem helyesen. Sőt a büdzsé strukturális egyenlegét a következő években jelentősen csökkenteni kívánja a kormány az elvárt szintre. A nálunk optimistábbak ennél még magasabb növekedéssel számolnak, de úgy gondolom, inkább maradjunk óvatosak.