Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem a monetáris tanács keddi ülésén, ugyanakkor a testület jelezte, hogy kész a monetáris kondíciók további lazítására.
Megismételték, hogy az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A jegybanki alapkamat mértéke tavaly május óta nem változott, az egynapos jegybanki betét kamata pedig a szeptemberi ülésen megszavaztott 10 bázispontos csökkentés óta mínusz 0,15 százalék.
Délutáni közleményében a tanács fontosnak nevezte, hogy az alacsony kamatkörnyezet kedvező hatása minél hosszabb ideig érvényesüljön, ehhez a hosszú lejáratú hozamok és ennek következtében a hozamgörbe meredekségének csökkentése szükséges, ami a hosszú kamatfixálású hitelek elterjedését is támogatja.
Megjegyezték, hogy a szeptemberi Inflációs jelentésben jelzett, lefelé mutató inflációs kockázatok valószínűsége emelkedett, az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható. A magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek.
A monetáris tanács megerősítette, hogy a három hónapos betétállomány fokozatos korlátozása betöltötte szerepét és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább. Ezzel a forintlikviditást nyújtó jegybanki swapeszközök állományának és lejárati szerkezetének a jelentősége felértékelődik - áll a közleményben. A monetáris testület azt is jelezte: a jövőben rendszeres időközönként dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ehhez igazítja a jegybanki swapeszközök állományát.
A hazai pénzpiaci hozamokra továbbra is jelentős hatást gyakorolt a három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás - állapította meg a monetáris tanács közleményében. Ebben arra is emlékeztetnek: a három hónapos BUBOR új historikus mélypontra csökkent, a bankközi és állampapírpiaci hozamgörbe pedig lejjebb tolódott. A hosszú állampapírpiaci hozamok összességében csökkentek az előző kamatdöntés óta, nemzetközi összehasonlításban azonban hozamgörbe meredeksége továbbra is magas, vagyis van még tér a hosszú hozamok további csökkentésére - állapította meg a grémium.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat összességében kedvező volt, a kelet-közép-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés továbbra is kedvező, a jegybankárok szerint a Fed esetében a piac által várt alapkamatpálya érdemben nem változott, az Európai Központi Bank részéről pedig továbbra is tartósan laza monetáris kondíciók várhatók, a piaci szereplők a korábbiaknál későbbre várják az első kamatemelést.
A következő hónapokban, 2017 végére a fogyasztóiár-index a jelenlegi szintről újból a toleranciasáv aljára csökken - hívta fel a figyelmet a monetáris tanács. A maginfláció a dohány- és tejtermékek árváltozásához köthető átmeneti hatások kifutásával szerintük a jövő év második felében mérséklődik. Az inflációs alapfolyamat mutatói előretekintve 2 százalék körül alakulnak - olvasható a közleményben.
A hazai árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják a tanács szerint. Szeptemberben az infláció némileg alacsonyabban alakult a monetáris tanács várakozásánál, 2,5 százalék volt - emlékeztettek a közleményben. Az eltérést a tanács szerint a volatilis árazású feldolgozatlan élelmiszerek árának csökkenése okozta. Az alapfolyamatot jellemző mutatók enyhén emelkedtek az előző hónaphoz képest, ugyanakkor továbbra is érdemben elmaradnak a maginflációtól - szögezték le.
A bérek oldaláról érdemi inflációs hatás továbbra sem azonosítható - mutatnak rá. A globális infláció év eleji emelkedése is megtorpant, egyes gazdaságokban a fogyasztóiár-index csökkent, így a külső környezet inflációja, hosszabb ideig alacsony maradhat - tették hozzá.
A monetáris tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése, 2017-ben 3,6 százalékos, a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számítanak.
Az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése az elkövetkező hónapokban is folytatódik - állapították meg. A munkaerő iránti kereslet továbbra is erős, 2017 nyarán a foglalkoztatottság historikus csúcson alakult - szögezte le a tanács, amely szerint a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének.
A szakértők szerint maradnak a laza monetáris kondíciók
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a jövő év második feléig maradnak a laza monetáris kondíciók, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, de csak 2020-ban. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lassabb ütemben folytathatja a kamatemeléseket, míg idén decemberig folytatódik az Európai Központi Bank (EKB) havi 60 milliárd euró összegű eszközvásárlási programja, amit jövőre feltehetően csak fokozatosan vezetnek ki. A Takarékbank vezető elemzője jelezte: az EKB kamatemelésére a jövő év végéig nem lehet számítani, ezalatt pedig a magyarországi hazai kockázati felárak is tovább csökkenhetnek.
Varga Zoltán, az Equilor technikai elemzője úgy vélte, a jegybank kommunikációja alapján 2020-ig a jelenlegihez hasonló, laza monetáris politikára van kilátás, emiatt negatív reálkamatok lehetnek a következő években, a 3 hónapos bankközi kamatláb a jelenlegivel megegyező, 0,03 százalék maradhat egészen 2019 közepéig. Ez még abban az esetben is így lesz, ha az EKB érdemben változtat a monetáris politikáján, továbbra is jelentős az elsősorban külső hatásoknak betudható, lefelé mutató inflációs kockázat - tette hozzá.
Varga Zoltán kifejtette: a jegybank mozgásterét a visszafogott inflációs folyamatok növelik. Az infláció az MNB várakozásai szerint csak 2019 közepére érheti el az árstabilitásnak megfelelő, 3 százalékos szintet. A tavaszi hónapokban a fogyasztói árak emelkedésének üteme 2 százalék körül alakult, majd a nyár végén 2,5 százalék fölé nőtt. A foglalkoztatás bővülése és a feszes munkaerőpiac a bérek általános, dinamikus növekedését okozták, azonban a bérek oldaláról érdemi inflációs hatás egyelőre nem azonosítható. A jegybank prognózisa alapján az idén 2,4 százalékos lehet az infláció, majd jövőre 2,7 százalékra, 2019-ben pedig 2,8 százalékra emelkedhet, eközben a maginfláció idén 2,4, jövőre 2,5, 2019-ben 2,9 százalék lehet - jelezte.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője rámutatott: a keddi kamatdöntés megfelelt a széles értelemben vett piaci konszenzusnak, ugyanakkor a bank szakértőit meglepte, hiszen az egynapos betéti ráta további csökkentésére számítottak, figyelembe véve a szeptemberi vártnál alacsonyabb inflációs mutatót, a forint relatíve erős pozícióját, illetve a MNB általában vett, a további lazítás irányába mutató üzeneteinek sokaságát. A mostani szünet oka így vélhetően az lehetett, hogy a jegybank a további lépések megtétele előtt megvárja, hogy az EKB csütörtöki esedékes ülésén milyen döntések és bejelentések lesznek.
Hozzátette, a közleményben maradt a laza hangvétel, és összességében a tanács nyitva hagyta az utat a további lazító lépések megtétele előtt. Különösen érdekes volt az utolsó félmondat, ami szerint a tanács vizsgálja az alkalmazandó nem-hagyományos eszközöket, és itt akár egy esetleges magyar eszközvásárlási program közeljövőbeli elindítására is utalhatott a tanács - jelezte az Erste Bank elemzője.
