Nem lépett eggyel feljebb a Moody’s

Legközelebb júliusban dönthet rólunk az amerikai cég (Fotó: Wikipédia)

Noha a Moody’s Investors Service előzetesen kiadott hitelminősítői naptára alapján, pénteken dönthetett volna hazánk adósbesorolásának felülvizsgálatáról, ez elmaradt. Nem élt a hitelminősítői felülvizsgálattal, vagy akár csak az országunkról szóló közlemény megjelentetésének lehetőségével. Csupán annyit közölt egy rövid tájékoztatóban, hogy nem frissítette a magyar adósbesorolást ezúttal sem, több más európai ország, tartomány vagy város besorolásához hasonlóan.

A döntés azért nem számított meglepetésnek, mert általában a hitelminősítők hosszabb ideig kivárnak a pozitív kilátásra tétel és a felminősítés között, és a Moody’s csak novemberben (az előző felülvizsgálatkor) javította a kilátást stabilról pozitívra.

Szakértők szerint a tartás (Ba1 besorolás) indoka lehetett, hogy Magyarország külső adósságállománya még magas, igaz, ebben a feltörekvő országok közül a legnagyobb korrekciót Magyarország valósította meg az elmúlt öt évben. Folyó fizetési mérlegünk jelentős többletet mutat, de a belföldi konjunktúra, különösen az ingatlanpiac meglódulása esetén ez a többlet némiképp csökkenhet. A legfontosabb, hogy az ország hosszú távú devizaadós minősítése továbbra is spekulatív kategóriába sorolja Magyarországot. Tehát mind a felminősítés, mint a korábbi pozícióban tartás mellett szólnak érvek.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal történt megállapodásnak megfelelően csökkent a bankadó, a forintosításoknak köszönhetően egy százalék közelébe esett a lakossági devizaalapú hitelek aránya. A magyar gazdaságpolitika kiszámítható és jelentősen csökkent az ország pénzügyi sérülékenysége is – közölte lapunkkal a Nemzetgazdasági Minisztérium. Mint írták, a piac már rég beárazta a felminősítést, ezt mutatja az is, hogy a magyar állampapírok hozama sok esetben alacsonyabb a jobb hitelminősítéssel bíró országok államkötvényeinél. A kormány várakozása, hogy a gazdaság eredményeit nemcsak a piac és a mértékadó nemzetközi szervezetek, hanem a hitelminősítők is elismerik 2016-ban. Júliusban a Moody’s már az idei végleges makroszámok, valamint a konvergenciaprogram és a jövő évi költségvetés ismeretében dönthet.

Magyarország államadósság-besorolásának a makrogazdasági mutatók alapján nem ebben – befektetésre nem ajánlott spekulatív – a kategóriában, hanem feljebb kellene lennie – mondta Csath Magdolna közgazdász az M1-en. Hozzátette: nyilvánvalóan nemcsak a makrogazdasági mutatókat veszik figyelembe a besorolás vizsgálatánál, hanem bizonyos pszichológiai vagy politikai tényezőket, vagy az üzleti környezetet is beszámítják a szubjektív szempontok közé. A régió országai közül Csath Magdolna példaként említette, hogy Csehország besorolása hat, Lengyelországé és Szlovákiáé pedig öt szinttel van feljebb. Magyarország jelenlegi Ba1 besorolása azt jelenti, hogy nagyjából a középszinten áll az ország, egy szinttel feljebb van a befektetésre ajánlott kategória.

A nemzetközi hitelminősítőknek több lehetőségük van, amikor egy szuverén adós besorolásáról, illetve annak változtatásáról van szó. Vagy egyáltalán nem élnek a hitelminősítés lehetőségével (mint jelen esetben), vagy közleményt adnak ki, melyben nem lépnek (mindent változatlanul hagynak), vagy a kilátást módosítják, vagy az adósbesorolást.

A pénzügyi piac „kiskirályai”

A hitelminősítők olyan vállalkozások, amelyek célja, hogy felmérjék az adós képességét a kihelyezett hitel kamat-, illetve tőketörlesztése tekintetében. Tevékenységük alapvetően kétirányú: vizsgálják és értékelik egyrészt a magánszervezetek, másrészt pedig az államok adósságait (szuverén adósságok). Ezek értékelése piaci jelentőséggel bír, mivel a másodlagos hitelpiacon ezek forgalomképes termékeknek minősülnek. Az ügynökségek sokféle összetételű és eredetű adósságot minősíthetnek. A hitelminősítői piac 95 százalékát a Moody’s, a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings birtokolja. A piacon folytatott tevékenységükről és gazdasági jelentőségéről árulkodik, hogy a magánhitelek minősítésének piacán csak a Moody’s alkalmazottanként több mint hatmillió dolláros bevételt termelt, mindezt világszerte húszezer alkalmazottal. Szabályokat alkotnak és hajtanak végre, folyamatokat próbálnak gerjeszteni, korlátozni, vagy elfojtani. Ez mind része a szuverén jogosítványainak.

2 perces interjú: Török Zoltán, a Raiffeisen Bank, vezető elemzője

– Mi volt ön szerint a tavalyi javítás üzenete?

– Novemberben javította a hitelminősítő a magyar besoroláshoz rendelt kilátásokat stabilról pozitívra. Ennek az volt az üzenete, hogy a következő lépés már a hitelminősítésnek egy kategóriával történő emelése lehet, ez Magyarország esetében a befektetési kategóriának felel meg. A hitelminősítők évente két alkalommal frissítik az adósok besorolását. Jellemzően azokban az esetekben, ahol javuló tendenciák jellemzők, a felminősítéseket nem szokták elsietni.

– Az év második felében valóban kegyesebb lehet a Moody’s?

– Erre jó esély van. Azaz hazánk az év második felében megkapja a Moody’stól a felminősítést, hiszen összességében a magyar gazdaság megnyugtató pályán halad: a külső és a belső egyensúly javul, az ország adóssága csökken, és kedvező szerkezeti átalakuláson megy keresztül – például csökken a devizaadósság súlya, egyre inkább a hazai befektetői kör finanszírozza az államadósságot –, miközben a gazdasági növekedés tartósnak ígérkezik.

– Kényes pont az államadósság, amely valahogy mindig napirendre kerül ilyenkor.

– Valóban ez örökzöld téma, miszerint az államadósság mértéke a régiós versenytársakénál lényegesen magasabb, illetve a hazai gazdaságpolitikának többet kellene tennie a befektetőbarát és kiszámítható jogszabályi környezet megteremtése érdekében. Mindazonáltal az idei év második felében mind a három nagy hitelminősítőnél (Moody’s, Fitch Ratings, Standard & Poor’s) a magyar minősítés a befektetési kategóriába kerülhet át.