Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2017-ben 4,0 százalékkal nőtt az előző évi 2,2 százalék után. A naptárhatással szűrt adat 2,1 százalékosról megduplázódott, 4,2 százalékosra emelkedett. A tavalyi negyedik negyedévben 4,4 százalékos volt a gazdasági növekedés az előző negyedévi 3,9 százalékot követően, a naptárhatástól megtisztított adat 4,1 százalékosról 4,8 százalékosra javult, az egyéb rendkívüli tényezőktől megtisztított úgynevezett szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott növekedés 4,9 százalékos volt - jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A tavalyi év egészét tekintve a GDP növekedéséhez a szolgáltatások 1,8, az építőipar 1,0, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá, a mezőgazdaság ugyanakkor 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,5, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének egyenlege összességében 1,4 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény javulását.
A negyedik negyedévben 2,9 százalékkal nőtt az iparban hozzáadott érték az egy évvel korábbihoz képest, a feldolgozóiparban a harmadik negyedévi 4,8 százalékosról 3,6 százalékra lassult, az építőiparban 30,2 százalékról 35,5 százalékosra gyorsult a növekedés üteme. A mezőgazdasági termelés visszaesése a harmadik negyedévi 8,7 százalékosról 11,5 százalékosra mélyült. A szolgáltatások az előző negyedévivel megegyező 3,6 százalékkal növelték a teljesítményüket.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értékén belül a szállítás, raktározás üzletág teljesítményének növekedése az előző negyedévi 5,7 százalékosról 6,8 százalékra gyorsult A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 6,9 százalék után a negyedik negyedévben is 6,6 százalékkal emelkedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 2,5 százalékkal csökkent a harmadik negyedévi 2,2 százalékos visszaesés után.
NGM: Kiegyensúlyozott teljesítmény áll a növekedési adatok mögött
Kiegyensúlyozottan erősödött a magyar gazdaság 2017-ben, vagyis a növekedés számos ágazat és gazdasági szereplő együttes teljesítményének köszönhető - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Banai Péter Benő szerint a tavalyi utolsó negyedév kiemelkedő GDP-növekedése arra utal, hogy gazdaság gyorsuló ütemben erősödik. A bővülést az ipar és a szolgáltatások egyaránt segítették, csupán a mezőgazdaság teljesítménye esett vissza az aszályos időjárás miatt - tette hozzá. Az államtitkár a lakossági fogyasztás több mint 4 százalékos - a GDP-növekedést is meghaladó - bővülését a keresetek 10 százalék feletti emelkedésével magyarázta, emellett - mint mondta - a családok és a vállalkozások beruházásai is jelentős mértékben emelkedtek.
Ezzel párhuzamosan az egyensúlyi mutatók is kedvezően alakultak, az államháztartás hiánya várhatóan 2 százalék körüli lehetett, Magyarország makrogazdasági mutatói nemzetközi viszonylatban is kedvezőek - hangsúlyozta. Banai Péter Benő szerint a növekedés hatásai a mindennapokban, a lakosság jövedelmi pozícióinak javulásában is érezhetők.
Az NGM keddi közleménye szerint a magyar gazdaság tavaly új növekedési fokozatba kapcsolt. Hangsúlyozták, hogy hasonlóan kedvező adatot utoljára 13 éve mért a KSH, de a mostani növekedés szilárdabb és szélesebb alapokon nyugszik. A minisztérium a tavalyi növekedést jelentős részben a 2016 novemberében megkötött bérmegállapodásnak tulajdonítja. Közleményük szerint a 12,9 százalékos béremelkedés és a bővülő foglalkoztatás 1 100 milliárd forintnyi többlet nettó bértömeget eredményezett tavaly.
Kiemelték emellett, hogy az Európai Unió utolsó negyedéves GDP-bővülése tavaly 2,6 százalékot ért el, Magyarország tehát - mint írták - gyorsuló ütemben zárkózik föl a fejlettebb tagállamokhoz. Az NGM idén 4,3 százalékos növekedésre számít. Előrejelzésük szerint a bér- és adómegállapodás, valamint a társasági adó csökkenésének hatásai idén erőteljesebben fognak érvényesülni, emellett a lakáspiac további bővülésére is számítanak.
A bruttó hazai termék negyedik negyedévi, 4,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,0, az építőipar 1,4, az ipar 0,6 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 0,7, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 0,5 százalékpontos hozzájárulása volt együtt a legjelentősebb. A mezőgazdaság és a közigazgatás, oktatás, egészségügy egyaránt 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 5,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a harmadik negyedévi 4,8 százalékot követően. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások vásárolt fogyasztása az előző negyedévi 4,7 százaléknál is magasabb ütemben, 5,6 százalékkal emelkedett, aminél nagyobb növekedésre 15 éve nem volt példa. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,4, a közösségi fogyasztásé 8,8 százalékkal bővült, de az év egészét tekintve ezzel együtt is 0,4 százalékkal elmaradt a 2016-ostól.
A végső fogyasztás 5,7 százalékos és a bruttó felhalmozás 4,4 százalékos emelkedésének eredőjeként az összes belföldi felhasználás 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A felhalmozáson belül a negyedik negyedévben 13,1 százalékkal nőttek a beruházások és az egész évben 16,8 százalékkal haladták meg az előző évit, amikor viszont 10,6 százalékkal visszaestek éves összevetésben.
Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában folyó áron 652 milliárd forint aktívum keletkezett, 6,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az export 8,3, az import 9,7 százalékkal emelkedett. Ezen belül az áruforgalomban a kivitel 7,1, a behozatal 11 százalékkal nőtt. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások - beleértve az idegenforgalmat is - exportja 13, importja 5,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így az aktívum 135,5 milliárd forinttal (29,6 százalékkal) nőtt míg az áruforgalomban negyedére, 237 milliárd forintról 60 milliárdnál kisebbre zsugorodott az aktívum.
A bruttó hazai termék tavalyi negyedik negyedévi 4,4 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 4,0, a bruttó felhalmozás 0,9 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,5 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény emelkedését.
Elemzők: A gazdasági növekedés szerkezete idén tovább javulhat
A tavaly év végi folyamatok folytatódását várják a piaci elemzők a kedden megismert részletes GDP-adatok fényében: továbbra is a fogyasztás és a beruházások növekedése lesz a legfontosabb húzóerő, a kiegyensúlyozottabb növekedést az ipar teljesítményének javulása, a nettó export fékező hatásának mérséklődése esetleg egy jó termés is segítheti az idei évben.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a múlt évhez hasonlóan idén is a beruházások mellett a fogyasztás és az építőipar lesz a főszereplő, a mostani kilátások alapján 3,8 százalékos gazdasági növekedés várható, ám egy jó terméssel a mezőgazdaság még meglepetést hozhat.
A GDP tavalyi negyedik negyedévi gyorsulását a felhasználási oldalon a fogyasztás, a termelési oldalon pedig az építőipar élénkülése okozta. Az építőipar továbbra is jól teljesíthet, igaz, a magas tavalyi bázis miatt idén mérséklődhet a szerepe. A szolgáltatások lendületben maradnak, az iparban pedig gyorsulásra lehet számítani.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, a fogyasztást tekintve az elmúlt évek egyik legdinamikusabb bővülését regisztrálta a KSH a tavalyi utolsó negyedévben, a kedvező munkaerő-piaci folyamatoknak köszönhetően, ami a háztartások növekvő vásárlási hajlandóságával párosult. Szintén erőteljesen segítette a gazdaság teljesítményét a beruházások bővülése, az uniós projektek felpörgése, a lakáspiac fellendülése, valamint a feldolgozóipari kapacitásbővítések eredményeként. A növekedést a külkereskedelem fogta vissza, mert az erős belső kereslet magas importigényét, a felpörgő export nem tudta ellensúlyozni, ami a nettó export negatív hozzájárulását hozta. 2018-ban a tavalyi évhez hasonló, 3,9 százalékos éves növekedést vár az ING, egy jóval kiegyensúlyozottabb szerkezetben, a kapacitások bővülése miatt az ipar felerősödésével, valamint a nettó export bővülésével.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője megerősítette, hogy a részletek alátámasztották az Erste Bank várakozásait, miszerint a felhasználási oldalt elsősorban a háztartások fogyasztása, a közösségi fogyasztás, valamint a beruházások hajtották, míg termelési oldalon a szolgáltatások és az építőipar jelentették a növekedés legfontosabb forrásait.
A gazdaság lendülete kitarthat az idén is. Az uniós támogatások intenzív felhasználása folytatódik és támogatja a beruházások emelkedését. Eközben a magas szinten lévő fogyasztói bizalom, az igen feszes hazai munkapiac, az emelkedő bérek és a csak lassan emelkedő fogyasztói infláció a háztartások fogyasztásának további bővülését sugallja. Így a belső kereslet lehet a GDP növekedésének meghatározó tényezője 2018-ban is. A folytatódó európai konjunktúra továbbra is segíti az export stabil növekedését, ugyanakkor vélhetően negatív marad a nettó export hozzájárulása a növekedéshez, az élénkülő belső kereslet magas importigénye miatt. A tavalyi kiemelkedő növekedési adat után így összességében csak kisebb mértékű lassulást prognosztizál az Erste Bank.
