Nagy lehetőség a kisvállalatoknak

– Mennyire sikeres a Jeremie program?

– Érdemes ehhez az előzményt megvizsgálni. A program akkor indult, amikor a kockázatitőke-befektetésre elosztható források még korlátozott mértékben álltak rendelkezésre. Így ezek jelentősége a magyar piacon 2000 közepére elhanyagolhatóvá vált. Nem túlzás, hogy a Jeremie- forrásoknak köszönhetően a hazai kockázatitőke-befektetési iparág egy új lehetőséghez jutott és kiemelkedő kezdeti eredményekkel járt. Most huszonnyolc kockázati tőkealap-kezelő rendelkezik felügyeleti engedéllyel, amelyek harminchét, nyilvántartásba vett kockázati tőkealap kezelését látják el. Ezek közül huszonhét minősül Jeremie-alapnak.

– Valamilyen értékítéletet csak meg lehet fogalmazni erről a programról.

– Ez jelenleg korai lenne a program hosszú távú sikerességét illetően. Ennek oka, hogy egyrészt a Jeremie-alapok döntő része az év végéig zárja le a befektetési időszakát. Másrészt pedig a program hosszú távú sikeressége nagyban függ attól, hogy a felépült rendszert mennyire sikerül fenntartani.

– Mindennek tükrében mekkora az elkölthető összeg még és mennyi talált gazdára?

– Adataink szerint a Jeremie-források negyvenhárom százalékát már kihelyezték.

– Ez mekkora összeget jelent?

– Az alapkezelőknek hetvenhatmilliárdot kell az idén kihelyezniük a cégekhez.

– Igaznak tartja, hogy az EU nélkül „meghalna” a kockázatitőke-piac? Ugyanis az összes befektetői hozzájárulás hetven százalékban az uniós forrású Jeremie-alapokhoz kötődik.

– Figyelembe véve ezt az értéket, továbbá a hagyományos intézményi befektetők – elsősorban nyugdíjalapok, nem állami hátterű bankok, biztosítók – alacsony hányadát, a magánbefektetői források Jeremie-alapok megjelenéséhez köthető élénkülését, valamint a kormányzati források dominanciáját, elmondható, hogy a hazai tőkebefektetői piac alapvetően kormányzati források által létrehozott szegmens, és kétségtelenül hiánypótló szerepet tölt be.

– Az alapok mostanáig hány ügyletet valósítottak meg?

– Idén március végéig kétszáztizenhét társaság részesült Jeremie-forrásban vagy saját tőkés jellegű finanszírozás vagy tagi kölcsön formájában. Ez a jegybank most is érvényes statisztikája.

– Többször akadozott, akadozik a Jeremie program, ennek mi áll a hátterében? 

– A programok kiírása, megszervezése, lebonyolítása és elbírálása – azaz végső soron a nyertes alapkezelők kiválasztása – az MV Zrt. kompetenciájába tartozott. Ebben a folyamatban az MNB nem vesz részt, illetve erre a folyamatra az MNB-nek nincs ráhatása. Annyi kapcsolódási pont azonban van, hogy az eddigi pályázati kiírásokon kizárólag olyan alapkezelők indulhattak, amelyek a pályázat benyújtásának időpontjában már rendelkeztek kockázati tőkealap kezelésére vonatkozó engedéllyel. Ezt az engedélyt – a törvényben előírt feltételek megléte esetén – a jegybank adja meg az alapkezelők részére.

– Kik és milyen befektetői céllal használják fel leggyakrabban a forrást?

– A befektetések értékének és számának finanszírozási funkciók szerinti megoszlása jelentős startup- túltengést mutat.

– A kezdő, innovatív vállalkozásoknál mi a finanszírozás fő célja?

– Elsősorban a termékfejlesztés, a marketing és a piackutatás támogatása, valamint a termék piacképessé tétele áll a középpontban. A befektetések értékének és számának gazdasági szakágazatok szerinti megoszlása alapján a beruházások jellemzően az élettudományokkal kapcsolatos ágazatban, az IT jellegű és más elektronikai fogyasztási cikkek előállításával foglalkozó ágazatban, valamint az egyéb fogyasztói szolgáltatások és az üzleti és ipari szolgáltatások területén koncentrálódnak.

– Amikor a finanszírozásból egy kockázatitőke-befektető kiszáll, nagyot bukik?

– A statisztika szerint a Jeremie-alapokból jól szálltak ki. Ezzel kapcsolatban két dolog igen lényeges. Egyrészt eddig kevés kiszállás volt, így az eddigi eredményekből messzemenő következtetéseket hiba lenne levonni. Másrészt a tőkebefektetések egyik alapvető tulajdonsága a bukás magas hányada. Ennek következtében nagy a valószínűsége annak, hogy az alapok portfóliójában lévő cégek akár jelentős részénél  veszteség képződik. Szélsőséges esetben az alap a teljes befektetett összeget elbukja. Ugyanakkor várhatóan lesz egy-két olyan befektetés, amely kompenzálhatja az összes többi cégen elszenvedett veszteséget.

– Milyen állami szerepvállalásra lenne még szükség, a jegybank mit tartana ideálisnak?

– Általánosan elmondható, hogy minél korábbi szakaszú finanszírozásról van szó, annál jelentősebb állami szerepvállalás lehet indokolt. Az eddigi befektetések értékének és számának finanszírozási funkciók szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a Jeremie-forrásoknak csak elenyésző hányada jutott el az úgynevezett seed szakaszban lévő cégekhez. Ennek a szakasznak az egyik jellegzetessége, hogy sok esetben még csak egy innovatívnak tűnő ötlet áll rendelkezésre, azaz sokszor nincs még vállalkozás, illetve ha van is, az nem rendelkezik gazdasági múlttal, viszont az ötletgazdák nem igazán rendelkeznek vállalkozási ismeretekkel. Ezek miatt a bukás valószínűsége nagy. Fontosnak tartjuk, hogy a struktúrába bizonyos mértékű magánforrásokat is bevonjanak és a döntések piaci alapon szülessenek. Csak ezáltal biztosítható, hogy a tőkebefektetések üzletileg életképes ötleteket megvalósító vállalkozásokhoz jussanak el.

– Ha a Jeremie-forrás elapad, akkor ez milyen hátránnyal járhat?

– A kockázati tőkés finanszírozásra elosztható kormányzati források európai uniós szinten a 2014–2020 közötti költségvetési ciklusban is rendelkezésre állnak. Sőt, fontos a források folyamatosságának biztosítása.