Mozgatórugók a kamatdöntések

Tardos Gergely (Fotó: Nagy Balázs)

Ezen a héten az elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának (MT) keddi ülését tartják az egyik legkiemelkedőbb makrogazdasági eseménynek.

„Véleményem szerint a testület korábbi iránymutatása alapján hosszabb ideig változatlanul 0,9 százalékon hagyja az alapkamatot” – mondta a Magyar Hírlapnak Tardos Gergely, az OTP Bank vezetőelemzője. Azon kérdésünkre, hogy ez mitől lesz rendkívüli –hiszen jó ideje konszenzus van az irányadó ráta szinten tartásáról –, a szakértő az mondta, azért lesz rendhagyó, mert az MT most dönt először a három hónapos betét korlátozásáról. A döntés az október-decemberi időszakra vonatkozik majd, szeptember végén a kereskedelmi bankok még korlátozás nélkül helyezhetnek el betétet a jegybanknál. A három hónapos betét jelenlegi állománya 1630 mil­liárd forint. „Várakozásunk szerint ez az állomány automatikusan csökken háromszázmilliárd forinttal a bankrendszer MNB-vel kötött swapjainak (határidős devizaügylet – a szerk) lejárata miatt, illetve az ÁKK-nak elrepózott kötvények is visszakerülhetnek év végére a bankrendszerhez, ami szintén több százmilliárd forintos likviditásszűkülést jelenthet. Úgy számolunk, hogy egy 750 milliárd forintos betételhelyezési korlát már biztosan effektív lenne a negyedik negyedév egészében, ezzel pedig az MNB elérné azt, hogy a pénzpiaci hozamok essenek, a bankközi kereskedés élénküljön, a bankközi kamatok elváljanak az alapkamattól és a forint gyengüljön” – indokolta az esemény fontosságát Tardos Gergely.

Szintén fontos makrogazdasági adat a keresetek kedden közölt január-júliusi alakulása. Júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt még jobban, 7,3 százalékkal emelkedett. A mínusz 0,2 százalékos júniusi inflációt figyelembe véve a reálbérek a nettó keresetek növekedését meghaladó ütemben emelkedtek. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése is hatással volt.

Szerdán közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás augusz­tus végi és első nyolchavi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját. A szeptember 7-én közzétett gyorstájékoztató szerint az államháztartás központi alrendszerének augusztusi többlete 190,8 milliárd forint volt, az első nyolchavi hiány rendkívül alacsony szintre, 274,0 milliárd forintra csökkent.

Pénteken érkeznek a részletes júliu­si kiskereskedelemi adatok. A szeptember 5-én közzétett első becslés szerint júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,7, naptárhatástól megtisztítva 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A nemzetközi piacot az amerikai, illetve a japán kamatdöntés mozgathatja a héten. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a mostani ülésen kivár még, azaz marad a 0,25 százalékos szint, de decemberben lényegében ötvenszázalékos az emelés, illetve a tartás esélye.

Szintén kiemelten fontos esemény, hogy a japán jegybank is a héten dönt a kamatszintről. A japán gazdaság növekedési kilátásai a jen folyamatos gyengítése ellenére sem fényesek. Infláció több mint tizenöt éve lényegében nem létezik, a ráta -0,1 százalék.