Folyamatosan emelkedik hazánkban az üres ingatlanok száma, amelyek közül sok a kisnépességű településeken található. A lakások csaknem negyven százalékában ugyanakkor elégedettek a lakók az ingatlan minőségével.
A legtöbb ingatlan Észak-Magyarországon áll üresen - Fotó: MH
Tovább nőtt az üres lakások aránya Magyarországon, a 2001-es 9,2 százalék, illetve a 2011-es 10,9 százalék után tavaly elérte a 12,7 százalékot, számuk mintegy 560 ezer volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap bemutatott felméréséből. Az üres ingatlanok csaknem fele ötezer lakosnál kisebb népességű településeken található, ahol a lakáspiaci kereslet hiánya a hasznosítás legfőbb akadálya – mondta el az eredményeket ismertető Székely Gáborné, a KSH lakásstatisztikai osztályának vezetője, akit a távirati iroda idézett.
A magyarországi lakásviszonyokat vizsgáló, tavaly október-novemberben készült reprezentatív felmérés adatai szerint Magyarországon 2,7 millió lakóépületben 4,4 millió lakás található, kevéssel több a négy évvel korábbinál. Az otthonok átlagos alapterülete nyolcvan négyzetméter, fenntartásuk havi költsége negyvenezer forint. A felmérés 516 településen csaknem tízezer háztartás közreműködésével készült, még a lakáspolitikai intézkedések tavaly év végi bejelentése előtt, így az eredményekben az azóta bekövetkezett változások hatása nem jelenik meg – közölte Németh Zsolt, a KSH társadalomstatisztikai elnökhelyettese. Az adatok szerint az üres lakások aránya Budapesten és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, nem éri el a hét százalékot. Az országos átlag alatti a mutató Közép-Dunántúlon, az ország többi régiójában viszont tizenöt százalék fölötti, Észak-Magyarországon pedig a tizennyolc százalékot is meghaladja.
A felmérés idején a lakások kilenc százalékában laktak bérlők, hat százalék magánlakást bérelt, három százalék élt önkormányzati bérleményben. Budapesten a bérelt magánlakások aránya meghaladta a tíz százalékot, az önkormányzati bérlakásoké pedig hat százalék körül volt.
A lakások 39 százalékában elégedettek maradéktalanul a lakók az ingatlan minőségével. Az otthonok 37 százalékában volt ugyan felújítás, de továbbiakat tartanak szükségesnek az ott élők, és 24 százalék az az arány, ahol bár szükséges lenne, de nem történt felújítás a elmúlt tíz évben.
A nem elfogadható minőségű lakások aránya 2003 óta tizenötről nyolc százalékra csökkent, ezeknek az ingatlanoknak a száma 320 ezerre becsülhető. Csaknem felük községekben van, lakóik között nagyobb arányban fordulnak elő alacsony státusú, illetve többgyermekes családok. Ugyanakkor 140 ezerrel 440 ezerre nőtt a dupla komfortos lakások száma, arányuk pedig nyolcról tizenkét százalékra emelkedett 2003 és 2015 között. A lakások mintegy hét százalékára jellemző a túlzsúfoltság, ez az arány kisebb a korábbinál, a tágas lakások aránya viszont 21-ről 28 százalékra nőtt.
Egy átlagos lakás fenntartásának havi költsége 2015-ben mintegy negyvenezer forint volt, ami a háztartások jövedelmének átlagosan huszonkét százaléka. Ám csak a háztartások tizenkét százaléka számolt be arról, hogy van lakáscélú megtakarítása.
