Idén jelentős mozgástér nyílik a fiskális élénkítésre, de a jövő évi hiánycél elérése csak akkor reális, ha az Országvédelmi Alap legalább felét megtakarítja a kormányzat – erre a következtetésre jutott tegnap kiadott féléves költségvetési jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 1,6-1,8 százalékos sávjában lehet 2016-ban, ami 100-150 milliárd forintos mozgásteret jelent. Tehát a költségvetési törvény elfogadásakor feltételezett kétszázalékos GDP-arányos deficitcélnál kedvezőbb hiány alakulhat ki a GDP 0,2 százalékát kitevő, szabad tartalékok teljes elköltése esetén is – áll a jegybanki elemzésben, amelyet a távirati iroda idézett. „Ezt a fiskális mozgásteret ugyanakkor ki is kell használni a növekedés fenntartása és gyorsítása érdekében, hogy a költségvetés felől érkező gazdasági impulzus ne legyen kisebb a tervezettnél” – hangsúlyozza a jegybank.
A központi alrendszer elsődleges bevételei az MNB szerint a GDP 0,6 százalékával lehetnek magasabbak az előirányzatéinál. Az adó- és járulékbevételekből együttesen a GDP 0,2 százalékát meghaladó bevételi többlet elsősorban a szociális hozzájárulási adóból, az egyéni járulékokból és a jövedéki adókból ered.
Az elsődleges kiadási tételekre vonatkozó prognózis a GDP 0,3 százalékával nagyobb kiadási szinttel számol az előirányzatokhoz képest. Az MNB-nél ugyanis a kormányzati várakozásokhoz képest 68 milliárd forinttal magasabb igénybevételre számítanak a családi otthonteremtési támogatásoknál (csok). A költségvetési törvény az államháztartás ESA-hiányát 2017-re a GDP 2,4 százalékában határozza meg, ami a hiány 0,4 százalékpontos növekedését jelenti a 2016-os előirányzathoz képest. Az MNB előrejelzése szerint ez akkor elérhető, ha az Országvédelmi Alap felét nem használja fel a költségvetés.
A központi alrendszer elsődleges bevételei az MNB szerint a GDP 0,6 százalékával lehetnek magasabbak az előirányzatéinál. Az adó- és járulékbevételekből együttesen a GDP 0,2 százalékát meghaladó bevételi többlet elsősorban a szociális hozzájárulási adóból, az egyéni járulékokból és a jövedéki adókból ered.
Az elsődleges kiadási tételekre vonatkozó prognózis a GDP 0,3 százalékával nagyobb kiadási szinttel számol az előirányzatokhoz képest. Az MNB-nél ugyanis a kormányzati várakozásokhoz képest 68 milliárd forinttal magasabb igénybevételre számítanak a családi otthonteremtési támogatásoknál (csok). A költségvetési törvény az államháztartás ESA-hiányát 2017-re a GDP 2,4 százalékában határozza meg, ami a hiány 0,4 százalékpontos növekedését jelenti a 2016-os előirányzathoz képest. Az MNB előrejelzése szerint ez akkor elérhető, ha az Országvédelmi Alap felét nem használja fel a költségvetés.
