A magyarországi pénzügyi stabilitásra nem jelent ugyan veszélyt a megmaradt fogyasztói devizahitel-állomány, ugyanakkor a svájci frank januári hirtelen erősödése és a jelenlegi görögországi események is rávilágítottak a továbbra is velünk élő árfolyamkockázatra, ezért szükséges az autóhitelek forintosítása – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója.
– Tisztázzuk az elején: veszélyt jelentenek-e a pénzügyi stabilitásra nézve a megmaradt, túlnyomórészt svájcifrank-alapú autóhitelek?
– A lakossági jelzáloghitelek forintosításával a probléma kilencven százaléka megoldódott, a lakosság árfolyamkockázata már nem jelent veszélyt a hazai pénzügyi stabilitásra. A megmaradt fogyasztói devizahitel-állomány még mintegy háromszázmilliárd forintot tesz ki, amelyből 280 milliárd forint svájcifrank-alapú, túlnyomórészt gépjármű-finanszírozási hitel.
– Rövid vagy középtávú kölcsönökről beszélhetünk?
– Ezen hitelek futamidőjéből átlagosan 2,6 év van hátra, ebből a hitelállomány közel harmadának kevesebb, mint két év, míg további csaknem felének két-három esztendő a hátralévő futamideje.
– Első pillantásra nem tűnnek rizikós tételeknek a szóban forgó kölcsönök.
– Kétségtelen, hogy első ránézésre nem tűnik érdemi kockázatnak a megmaradt devizahitel-állomány, de ez csak a felszín, mélyebbre ásva látható, hogy ezen állományt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ugyanis a megmaradt devizahitelek széles társadalmi kört, közel negyedmillió hitelszerződést érintenek. S az érdemi „fertőzési kockázatokról” sem szabad megfeledkezni: a devizaadósok közül mintegy harmincezren rendelkeznek jelzáloghitellel is.
– Legnagyobb problémát azonban a forint gyengélkedése jelenti, nem?
– Úgy fogalmaznék, hogy az árfolyamkockázatok lényegesen megnőttek 2015 eleje óta: a svájci jegybank által feladott árfolyamsapka – a svájci frank euróval szembeni maximumának rögzítése – következtében a forint 255 körüli szintről 300 forint körüli szintre gyengült a svájci frankkal szemben, azóta pedig a görög események miatt tízforintos sávban ingadozik.
– Akkor ez azt jelenti, hogy emelkedtek a törlesztőrészletek.
– Igen, mindez fájó emelkedést jelentett a törlesztőrészletekben, egy átlagos ügyfélnél mintegy hétezer forinttal nőtt a havi törlesztőrészlet, negyvenezerről 47 ezer forint körüli szintre. S az egyoldalú kamatemelések és árfolyamrés elszámolásának pozitív hatásai eltűntek az ügyfelek számára. Ráadásul a visszatérítés eleve kisebb volt, mint a jelzáloghitelek esetében. Egyrészt a magasabb hitelkamat miatt kisebb emelések történtek, miközben a magasabb kamatszint és rövid futamidő miatt a kamatcsökkentésnek kisebb a hatása a törlesztőrészletre. A hitelek mintegy fele pedig referenciakamathoz van kötve, ahol kisebb tisztességtelen emelés történt. Ám nem is ez a legfőbb kockázat.
– Hanem?
– Paradox módon a legfőbb kockázat azonban pont abból származik, hogy sok gépjármű-devizahitelest eddig egyáltalán nem, vagy csak alig érintett az árfolyam változása, ugyanis vagy a konstrukció eredetileg forintban fix törlesztésű volt, vagy átstrukturálás következtében vált azzá. Ennek a böjtje, hogy a futamidő végére a törlesztőrészletek többszörösére emelkedhetnek, még akkor is, ha futamidő hosszabbításra is sor kerül, mivel a fennálló tőketartozás nem csökkent kellő ütemben. Az alacsonyabb törlesztőrészletek következtében ugyanis a tőketörlesztés elmaradt.
– Konkrétan?
– Ha mindeddig 160 forintos árfolyam mellett törlesztett az ügyfél, akkor svájci frankban a fennálló tőketartozása nyolc év után is több mint kétharmadát teszi ki a folyósított összegnek – forintban kifejezve pedig 130 százalékát az erős svájci frank miatt. Ezt az összeget a hátralévő, vagy a meghosszabbított futamidő végéig kellene törleszteni. Nem lehet arról beszélni, hogy a probléma két-három éven belül megoldódik, hiszen a halasztott tőketörlesztésű konstrukcióknál jelentős futamidő-hosszabbítás is szükséges.
– Minden érintettnek érdeke a devizahitelek forintosítása?
– Nos, a bankok és lízingcégek számára potenciálisan több tízmilliárdos veszteség alakulhat ki, amit egy árfolyamsokk számottevően tovább súlyosbíthat. Az ügyfeleknek sem szabad alábecsülni a nem teljesítés következményeit, hiszen a gépjárműfedezet érvényesítése után a fennmaradó tartozás erejéig zálogjogot alapíthat a hitelező az adós ingatlanjain a hitelezői igény kielégítése céljából, a veszteségek csökkentése érdekében. Mindebből következik, hogy a bankoknak, lízingcégeknek és az adósoknak is érdeke a probléma megoldása.
– Ha „lerendezik” a megmaradt devizahitel-állomány „ügyét”, eltűnnek a kockázatok is?
– Nézze, a devizahiteles lavina a gépjármű-finanszírozásban indult anno a kétezres évek elején, majd ezt követte a felfutás a jelzálog-hitelezésben. Ezek 2015 eleji forintosítása után, a megmaradt devizahitelek forintosításával a lakossági devizahitelek és az azt körülvevő kockázatok teljesen eltűnnének.
