Magyar-török gazdasági kapcsolatok

Törökország 2017-ben Magyarország 17. kereskedelmi partnere volt, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben 1%. Exportunkban 2%-os súllyal a 15., míg az importunkban 0,8%-os részaránnyal a 22. helyet foglalta el - áll a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nyugat-Balkán Főosztályának Törökországról szóló háttéranyagában.

2017-ben Magyarország 3 legfőbb export terméke a közúti jármű (a teljes kivitelünk 37%-a), a villamos gép, készülék és műszer, ezek villamos alkatrésze (a teljes kivitelünk 11%-a), az energiafejlesztő gép és berendezés (a teljes kivitelünk 6%-a) volt.

Importja 2017-ben 233,8 milliárd dollár volt, amely 18%-os növekedést jelentet 2016-hoz (198,6 milliárd dollár) képest. Törökország legfontosabb import partnerei: (1.) Kína, (2.) Németország, (3.) Oroszország, (4.) Egyesült Államok, (5.) Olaszország voltak, akikkel behozatalának 37%-át bonyolította. 3 legfőbb behozatali terméke: 1. Magánszemélyek kereskedelmi forgalma (magyarul hazautalások)¹ (részaránya 9,7%), 2. Arany megmunkálatlan alakban (részaránya 7,1%), 3. Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj (részaránya 3,8%) voltak.

Exportja 2017-ben 157,1 milliárd dollár volt, amely 10%-os növekedést jelentet 2016-hoz (142,5 milliárd dollár) képest. Törökország legfontosabb export partnerei: (1.) Németország, (2.) Egyesült Királyság, (3.) Arab Emírségek, (4.) Irak, (5.) Egyesült Államok voltak, akikkel kivitelének 32,9%-át bonyolította. 3 legfőbb kiviteli terméke: 1. Arany megmunkálatlan alakban (részaránya 4,2%), 2. Tehergépjármű, dízelüzemű, max. 5 tonna össztömegű (részaránya 2,8%), 3. Ékszer és részei aranyból vagy platinafémekből (részaránya 2,6%) voltak. Törökország külkereskedelmi hiánya 2017-ben 76,7 milliárd dollárt tett ki.

Magyarország 2017-ben Törökország 34. kereskedelmi partnere (részaránya 0,7%), 32. export partnere (részaránya 0,7%) és 38. import partnere (részaránya 0,6%) volt.

A V4 országai közül Magyarország 2017-ben Törökország 3. kereskedelmi (részaránya 18,4%), 2. export (részaránya 19,8%) és a 3. import (részaránya 17,5%) partnere volt.

A török gazdaság kedvezőtlen adatai ellenére Erdoǧan és az AKP kitart korábban meghirdetett hosszútávú stratégiája mellett (Törökország 2023, Törökország 2050), amelynek elsődleges célja Törökország hazai termelésének a növelése. Ennek szellemében a kormányzat a védelmi ipar (saját gyártmányú harckocsi és vadászgép), egészségipar, gépipar, élelmiszeripar termelékenységének a fejlesztését és volumenének fokozását tűzte ki célul. Ehhez kapcsolódóan pedig olyan, középtávon megvalósítható „zászlóshajó” projektek is megindításra kerülnek, mint az Isztambul csatorna, vagy a már átadásra került új isztambuli repülőtér.