Lapzártánk előtt nem sokkal kezdte meg tegnap a görög parlament a vitát azokról a reformintézkedésekről, amelyeket Athén csütörtök este megküldött az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoportnak és az Európai Bizottságnak (EB). A javaslatcsomagot a nap folyamán az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemezte, véleményezte, majd visszaküldte a pénzügyminisztereknek.
Az előzetes menetrend szerint, rendkívüli tanácskozáson ma dönt az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport a görögországi helyzet rendezése érdekében született konszolidációs csomagról. A tanácskozáson elnöklő holland pénzügyminiszter tegnap még nem minősítette a görögök által előterjesztett terveket, alapos tanulmányozásuk szükségességét hangsúlyozta, ám várható döntésüket kiemelten jelentősnek nevezte.
A görög javaslatokat tegnap a gyakran csak trojkának nevezett intézményi hármas, az EB, az EKB és az IMF már elemezte, ám csak annyit közölt, hogy még a mai pénzügyminiszteri csúcs előtt ismerteti véleményét.
A távirati iroda egy anonimitást kérő uniós tisztviselő informátora szerint a reformjavaslatok elemzésével párhuzamosan az EB és az EKB azt a kérelmet is megvizsgálta, amelyet Görögország azért nyújtott be, hogy pénzhez jusson az eurózóna mentőalapjából, az Európai Stabilitási Mechanizmusból. Annak azt kell megállapítania, fenyegeti-e kockázat az eurózóna egészének vagy tagállamainak pénzügyi stabilitását, hogy fenntartható-e a görög adósság, és mennyi pénz szükséges Görögország finanszírozásához.
Lapzártánk előtt nem sokkal kezdte meg a görög parlament a konszolidációs csomag vitáját, a képviselők legfontosabb feladata azonban az volt, hogy felhatalmazzák Alekszisz Ciprasz kormányfőt és csapatát a javaslatokról szóló tárgyalások megkezdésére. Ennek érdekében délutánra a miniszterelnök már valamennyi parlamenti pártot – mindössze öt makacs, drachmapárti képviselő kivételével – meggyőzte a reformok fontosságáról.
Az MTI névtelenséget kérő forrása elmondta, hogy ha az Eurócsoportban megállapodás születik, akkor megbízzák az intézményeket, hogy tárgyalják meg a részleteket Görögországgal. Ám áthidaló kölcsönről is csak akkor lehet szó, ha a mentőprogramról sikerül megállapodni. Ez azért helyez hatalmas nyomást Görögországra és az intézményekre egyaránt, mert Athén egy részlet törlesztésével már adós az IMF-nek, tíz nap múlva pedig az EKB-nak is 3,5 milliárd eurót kellene visszafizetnie. Amennyiben Athén ezt nem tudja teljesíteni, az EKB valószínűleg kénytelen lesz megvonni azt a sürgősségi likviditási támogatást, amellyel a jelenleg zárva tartó görög bankok fizetőképességét fenntartja. Ennek nyomán viszont a görögországi bankok rövid időn belül kifogyhatnak az euróból.
Az EKB Kormányzótanácsa valószínűleg hétfőn dönt a görög bankok sürgősségi likviditási támogatásáról (ELA), ettől függ majd, hogy kedden ki tudnak-e nyitni a pénzintézetek az országban. Ha a tárgyalások a hét végén jól alakulnak, az is elképzelhető, hogy további segítséget nyújt az eurózónás jegybank. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő tudatta még azt is, hogy bár Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke holnapra Brüsszelbe összehívta az eurózóna, valamint az Európai Unió egészének állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját, ha a pénzügyminiszterek ma megállapodnak, valószínűleg nem lesz szükség a csúcstalálkozóra.
Új adók, áfaemelés, nyugdíjreform
Athén intézkedési csomagjának részletei még csütörtök éjjel megjelentek a görög sajtóban, tegnap pedig már elérhetők voltak az interneten is. A görög kormány a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát hajlandó vállalni, az intézkedés tartalmazza az áfa- és nyugdíjrendszer, az adóbeszedés átalakítását, és van adóemelkedés és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedés is. Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének, s új adókat is bevezetnének. A javaslat az ország védelmi kiadásának csökkentését is előirányozza, igaz, jóval kisebb mértékben, mint azt a hitelezők korábban elvárták volna: az idén száz-, jövőre kétszázmillió euróval. A csomagban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklámadó, valamint a frekvenciák elárverezése és a privatizáció.
Már nem biztos, hogy elhagynák a közös valutát
Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög kormány új reformjavaslatai nyomán jelentősen csökkent annak az esélye, hogy Görögországnak távoznia kell az euróövezetből. Az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői a legutóbbi másfél nap fejleményei nyomán az eddigi ötvenöt százalék helyett most már hetvenszázalékos esélyt adnak arra, hogy elkerülhető lesz a Grexit. A cég elemzői szerint a most benyújtott görög javaslatcsomag „első ránézésre” eleget tesz a szélesebb körű és szerkezeti jellegű reformokat sürgető német igényeknek, és Berlin szempontjából valószínűleg lehetővé teszi a megállapodást. Kétkedésre ad azonban okot a kérdés, hogy vajon a görög kormány képes lesz-e végrehajtani a javaslatcsomag reformjait, mivel ezek még keményebb konszolidációs intézkedéseket jelentenének, mint amilyeneket a múlt vasárnapi népszavazáson a választók nagy többséggel elutasítottak.
Röviden. A politikusok óvatosak, de optimisták
Francois Hollande francia államfő komolynak és hitelesnek nevezte a görög kormány nemzetközi hitelezőkhöz eljuttatott legújabb javaslatcsomagját. „Még semmi nem dőlt el – mondta –, és a következő órák fontosak lesznek” az esetleges megállapodás szempontjából. A görögök most határozottan megmutatták, hogy az euróövezetben akarnak maradni, mert a program, amit benyújtottak, komoly és hiteles. A parlament elé terjesztik, ami erőt, elkötelezettséget és bátorságot mutat. A tárgyalásoknak most újra kell kezdődniük, de azzal a szándékkal, hogy megállapodásra jussanak.
Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a párizsi vezetéssel szemben Berlin egyelőre nem értékeli nyilvánosan a görög kormány új javaslatait az államadósság-válság kezeléséről. Álláspontjuk szerint először a Görögországnak hitelező intézményeknek kell véleményezniük azokat. A német kormány egyelőre csak az általa követett alapelveket rögzítheti. Berlin álláspontja szerint három évre szóló és a legutóbbi, június végén tárgyalt elképzeléseken „messze túlmutató” reformprogramot kell indítani Görögországban. Az államadósság csökkentése, a tartozás egy részének elengedése pedig szóba sem jöhet.
Jack Lew amerikai pénzügyminiszter óvatos optimizmussal értékelte a görög adósságválság legújabb fejleményeit. Megfogalmazása szerint Athén legutóbbi javaslatával közelebb került a megállapodás, egyúttal azonban arra is figyelmeztetett, hogy a reformok mellett adósságátütemezésre is szüksége lesz a bajbajutott országnak. Bár a legújabb görög javaslat közelebb hozhatja a megállapodáshoz a Ciprasz-kormányt és európai hitelezőit, jóllehet, már korábban is közel jártak a megállapodáshoz, mégsem tudtak pontot tenni a tárgyalások végére.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök kijelentette: Oroszország csak megfigyelő a görög adósságválságban. Nem hoznak döntéseket Görögország euróövezetben maradásáról, nincs semmilyen közük az adósság szerkezetével vagy visszafizetésével kapcsolatban. Megismételte, hogy Moszkva nem ajánlott fel pénzügyi segítséget Athénnak. Oroszországnak is érdeke, hogy ne legyenek nagy kilengések az euró árfolyamában, mivel az ország euróban tartja devizatartalékainak egy részét.
Peter Kazimir szlovák pénzügyminiszter a görög válság legfrissebb fejleményeinek értékelésében szkeptikusnak mutatkozott. A politikus szerint ugyanis habár mindenképpen előrehaladás történt, egyelőre mégsem világos, hogy ennyi elég lesz-e és nem kell-e még több intézkedést előrébb hozni.
