A bruttó hazai termék (GDP) 74,3 százalékára csökkent az államadósság szeptember végére a második negyedév végén regisztrált 75,0 százalékról - derült ki a pénzügyi számlák harmadik negyedévi adatairól pénteken kiadott MNB-jelentésből. A kormány prognózisa szerint az év végére 74 százalék alá csökken a GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 74,7 százalékról.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett "maastrichti" adóssága 25 883 milliárd forint volt a harmadik negyedév végén, 25 milliárd forinttal kevesebb, mint az év közepén, de 481 milliárddal több a tavaly év véginél.
A vállalatok és a háztartások jelentősen növelték megtakarításaikat
Novemberben a háztartások és a vállalatok nettó hitelfelvevők voltak, de a eladósodás mértékénél jóval nagyobb összeggel növelték betéteik állományát - derül ki az MNB a hitelintézetek összevont mérlegének adatai alapján pénteken kiadott jelentéséből. A vállalatok eddig soha nem látott nagy összegű forintbetétet helyeztek el, a lakossági devizabetétekből pedig öt éve a legnagyobb összeget vették ki.
A novemberben lebonyolított ügyletek eredőjeként a lakosság hitelfelvétele 8,7 milliárd forinttal meghaladta a törlesztések értékét, amiből a forinthitel felvétel nettó értéke az októberi 10,7 milliárdhoz hasonló 10,9 milliárd forint volt, a devizahitelek nettó törlesztésére pedig a második fél évben először került sor, 2,2 milliárd forint értékben.
A hitelfelvételt azonban többszörösen meghaladta a betétek elhelyezése, ami 56,8 milliárd forintra rúgott: a forintbetétekbe január óta a legtöbbet, 104,6 milliárdot tettek be, míg a devizabetétekből 47,8 milliárdot vettek ki a múlt hónap során, aminél nagyobb betétkivonásra devizában öt éve, éppen 2011. novemberében volt utoljára példa.
Az októberi nettó törlesztés után a nem pénzügyi vállalatok 113 milliárd forint hitelt - 84,6 milliárdot forintban, 28,7 milliárdot devizában - vettek fel, ami március óta legnagyobb összeg. A vállalatok azonban a havi nettó hitelfelvételnél majdnem 2,5-szer többet, 277 milliárd forintot helyeztek el friss betétként, pontosabban 52 milliárd forintnyi devizabetétet vettek ki és 329 milliárdot forintban helyeztek el, amelyhez hasonló hatalmas havi összegre még nem volt példa, ameddig a jelenlegi módszertannal készült kimutatások visszanyúlnak, és a tavaly novemberi 298 milliárd forintos eddig rekordot döntötte meg.
Az adósság harmadik negyedévi csökkenéséhez a devizaadósság leértékelődése - a forint erősödése - 178 milliárd forinttal járult hozzá, aminek hatását a nettó hitelfelvétel 153 milliárd forinttal mérsékelte.
Az államháztartás nettó tartozása 22 578 milliárd forintot, a GDP 64,9 százalékát tette ki 2016 harmadik negyedévének végén, a második negyedév végén mért 65,6 és a tavaly év végi 66,9 százalékkal szemben.
A finanszírozási oldalról számolva 356 milliárd forint többlettel zárta az államháztartás a harmadik negyedévet, ami a negyedéves GDP 3,9 százalékának felelt meg. A központi költségvetés többlete 319, a helyi önkormányzatoké 72 milliárd forint volt, amit a társadalombiztosítási alapok 35 milliárd forintos finanszírozási igénye csökkentett.
A szeptember végéig eltelt egy évben a költségvetés finanszírozási igénye mindössze 18 milliárd forint, a GDP 0,1 százalékánál is kevesebb volt.
A vállalatok 66 milliárd forint, a negyedéves GDP 0,7 százalékának megfelelő nettó hiteligényt mutattak a harmadik negyedévben a második negyedévi 79 milliárdos nettó finanszírozási többlettel szemben. A szeptember végén zárult négy negyedévet tekintve azonban továbbra is nettó hitelnyújtó pozíciót vettek fel a nem pénzügyi cégek, csakúgy, mint 2009 közepe óta mindig, bár a 79 milliárd forintos összesített finanszírozási többlet 2014 vége óta a legalacsonyabb lett.
A háztartások nettó megtakarításai a harmadik negyedévben 203 milliárd forintot, a GDP 2,3 százalékát tették ki, kevesebb mint fele annyit, mint az első és második negyedévi 416 milliárd, illetve 428 milliárd forint volt. A négy negyedéves adat folyamatos csökkenést mutat, a háztartások 1683 milliárddal növelték megtakarításaikat a szeptember végéig eltelt egy évben, míg negyedévvel korábban ez az összeg 1962 milliárd volt és az azt megelőző öt negyedévben egyszer sem volt 2000 milliárdnál kevesebb.
A háztartások pénzügyi eszközeinek bővülésében továbbra is a 164 milliárd forint értékű állampapír-vásárlásoknak volt meghatározó szerepük. Ezen belül a rövid lejáratú papírok iránt mutatkozott nagyobb kereslet. A lejáró banki kötvények miatt jelentősen, 78 milliárd forinttal csökkent a háztartások hitelintézetekkel szemben fennálló követelése a harmadik negyedévben, és csökkent a tőzsdei részvényekben lévő befektetések értéke is. A betétállomány a devizabetétek 143 milliárdos növekedése eredményeként bővült, miközben a forintbetétek állománya 119 milliárddal csökkent.
A háztartások hitelállománya a több éve tartó csökkenés után ebben a negyedévben 32 milliárd forinttal növekedett. A hitelintézetek által nyújtott ingatlanhitelek és a fogyasztási hitelek állománya is bővült, döntően az egyéni vállalkozók hitelfelvételei miatt - jelentette az MNB.
