A legtöbben életük során mindössze három helyen laktak, ezért szinte lehetetlen is gyakorlatot szerezni az új otthon kiválasztásában – mondta lapunk megkeresésére Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.
Kutatásaik szerint a helyszín a legfontosabb szempont, a szakemberhiány miatt pedig az állapot is egyre fontosabbá vált. A nehezen eladható ingatlanok esetében az újrafotózás és a szakszerűen megírt hirdetés segíthet.
A magyar társadalom országon belüli vándorlása nem jelentős, a legtöbben családjukhoz, munkahelyükhöz közel keresik leendő új ingatlanukat is. A lokálpatrióta gondolkozás az ingatlanpiacon is egyértelműen érzékelhető, a KSH 2015-ös felmérése alapján a megkérdezettek kétharmada – a szülői házat is beleszámolva – élete során mindössze három ingatlanban lakott – mondta lapunk megkeresésére Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. Még Budapesten belül is a legtöbben adott kerületben vagy annak környékén keresik otthonukat, ahol felnőttek, vagy ahol a családjuk, munkahelyük van. Erre az elemzési vezető egy XVIII. és egy III. kerületi felépült, illetve most épülő lakópark példáját hozta, ahol szintén elsősorban a környékbeliek kerestek ingatlanokat.
Az ár természetesen az egyre élénkülő és dráguló piacon jelentős döntési tényező – fűzte hozzá Benedikt Károly. Aki a megtervezett lakás méretéhez ragaszkodik, sok esetben kénytelen elmozdulni a kedvezőbb árú ingatlanok felé. Téglalakás helyett esetleg ugyanakkora, de kedvezőbb árú panellakást választ, vagy a fővárosi életét az agglomerációra cseréli. Az Észak-Pesten élők inkább az északi agglomerációs településeken nézelődnek, és ritkábban indulnak a déli kistelepülések irányába – tette hozzá.
Rámutatott emellett, hogy a közbiztonság kérdését nemrég vizsgálták, és releváns összefüggést nem tapasztaltak az ingatlanpiac-trendekkel kapcsolatban, azaz lehet, hogy néhány családnál döntési tényező lehet a bűnözési statisztika, de ennek ellenére az kevésbé jó hírű környékeken is élénk jelenleg a piac, és az árak ott is emelkednek. A közlekedés szempontja például a Budapestre vándorló fiatalabb rétegnél megfigyelhető tényező, ebből a szempontból a kötött pályás és/vagy föld alatti közlekedéssel rendelkező fővárosi kerületek előnyt élveznek. Az elmúlt időszakban szintén fontos szemponttá vált az ingatlan állapota is, ugyanis egyre nehezebb szakembereket találni, és a felújítás költségei is drágábbak lettek. Az ingatlanértékesítési folyamatához területenként és ingatlantípusonként változó értékesítési idő tartozik. Általánosságban ez a folyamat lakásoknál 2–3 hónap, míg családi házaknál akár az 5–6 hónapot is elérheti.
A Duna House adatai szerint 2018 augusztusában a pesti panellakások értékesítéséhez kellett a legrövidebb idő, ami átlagosan 58 napot jelentett, míg a használt téglalakások esetében érdemes kiemelni, hogy a legdrágább belvárosi övezetben elhelyezkedő lakások új tulajdonosának megtalálásához kellett a legtöbb idő, átlagosan 103 nap, azaz több mint három hónap.
A régóta kínált, úgynevezett „beragadt” ingatlanok eladását több tényező nehezítheti. Okozhatja ezt a nem megfelelő árazás, az esetleges túlkínálat, vagy éppen az, hogy az eladó ragaszkodik egy fix összeghez. Ugyanígy eladást lassító tényező, ha például egy vidéki, régebben aktívabb településrész elnéptelenedik, és a keresletnél jóval magasabb kínálat lesz az ingatlanok esetében. Itt a néhány vevő bőven tud válogatni az ingatlanok közül, és jelentős árengedményeket is elérhet.
Benedikt Károly szerint egyszerűbb esetekben egy újra- és jól befotózott ingatlan és egy profin megírt hirdetési szöveg is lendíthet az értékesítés folyamatán. Bonyolultabb esetekben azonban a célzott vevőkeresés vagy az árazási stratégia újragondolása az ingatlanértékesítő feladata.
