Kínának hazánk a régiós központ

Nagy Márton: Színesíteni szükséges a befektetési lehetőségeket (Fotó: Varga Imre)

Az óvatos kockázatértékelés, a megfelelő stratégiai tervezés, az innováció és az együttműködés példa arra, hogyan lehet a gazdasági-pénzügyi nehézségeket leküzdeni. Ezt igazolja Kína és Magyarország kapcsolata – mondta Nagy Márton, a jegybank alelnöke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Budapesti Renminbi Kezdeményezés (BRK) konferenciáján. Az esemény nem titkolt célja az volt, hogy színesedjék Magyarország befektetési lehetőségei­nek és finanszírozási forrásainak palettája, és erősödjenek a kínai-magyar külgazdasági kapcsolatok – mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke, akit a távirati iroda idézett.

A rendezvényen Tuan Csie-lung kínai nagykövet Kelet-Közép-Európa pénzügyi központjának nevezte Magyarországot, egyebek mellett azért is, mert vezető szerepet töltött be a régió­ban a pénzügyi együttműködés megteremtésében Kínával. A nagykövet szerint a BRK beindítása óta jelentősen erősödtek a Kína és Magyarország közötti pénzügyi kapcsolatok.

Tavaly a Bank of China magyarországi leánybankja Csehországban és Ausztriában is kihelyezett fiókokat létesített, innen terjesztette ki tevékenységi körét a balkáni országokra, Budapest hivatalosan is klíringközpontja lett a kínai jegybanknak, tovább erősítve Magyarország pénzügyi szerepét – mondta Tuan Csie-lung. Hangsúlyozta: a pénzügyi kapcsolat a sarokköve a gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek, és reményét fejezte ki, hogy mind a magyar, mind a kínai gazdasági körök teljes mértékben kihasználják az MNB által létrehozott informatikai platformokat. A kínai nagykövet és Nagy Márton egyaránt örömét fejezte ki, hogy a renminbi 2015-ben hivatalosan is bekerült a Nemzetközi Valutaalap valutakosarába, amely újabb jele a kínai nemzeti fizetőeszköz növekvő fontosságának. Ehhez kapcsolódóan Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy sikeresen növelték a jegybank renminbiben elszámolt tartalékait, és kialakították a használathoz kötődő jogszabályi környezetet.

Többen tudnak félretenni, mint két éve

Tovább nőtt a megtakarítani tudók aránya 2013 óta az internetező lakosság körében: míg két évvel ezelőtt a megkérdezettek mindössze egyharmada tudott félretenni, mára ez az arány már 55 százalék – közölte lapunkkal a Budapest Alapkezelő legfrissebb összegzését. A kutatás szerint a befektetési eszközök használatában még nincs megfelelő gyakorlatuk a magyar háztartásoknak, a pénzüket a legtöbben változatlanul lekötés nélkül folyószámlán, illetve készpénzben tartják. Ennek ellenére a tavalyi 24-ről az idén harminc százalékra emelkedett azok aránya, akiknek van befektetési jellegű megtakarításuk. A legnépszerűbb befektetési forma továbbra is a bankbetét, illetve a megtakarítási számla (12 százalék). Ezt a folyószámla-lekötés követi tíz százalékkal. A befektetési alapok népszerűsége tavaly óta változatlan. (HÉ)

Javult a gazdaság lakossági megítélése

A lakosság egyre optimistábban ítéli meg a gazdasági környezetet, a Századvég fogyasztói bizalmi indexének átlaga áprilisban mínusz 12,8-ra emelkedett a márciusi mínusz 15,73-ról. Tavaly szeptemberben ez az érték még mínusz 28,11 pont volt. A Századvég Alapítvány a Magyar Nemzeti Bank megbízásából készített vállalati és lakossági reprezentatív kutatásából kiderül, hogy az idei év negyedik hónapjában a tavaly szeptemberi 26 százalékhoz képest a lakosság 44,9 százaléka tervezett nagyobb összegű kiadást, s több mint kilencven százalékuk banki kölcsönfelvétel nélkül. Vértesy László, a Századvég vezető kutatója kifejtette: a társadalom egyre jobbnak tartja anyagi helyzetét. A lakásvásárláson gondolkozók számára egyértelműen reális lehetőség a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénybevétele. (HÉ)