Az itthon felhasznált keveréktakarmánynak több mint a felét, 54,3 százalékát Észak- és Dél-Alföldön gyártották tavaly – derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb jelentéséből. Ugyanakkor a madárinfluenza ebben a szektorban is megtette hatását: a liba- és a kacsatáp termelése tizenöt–húsz százalékkal csökkent Magyarországon 2016-hoz képest.
A tavalyi évben 3,526 millió tonna haszonállatoknak adható takarmánykeveréket állítottak elő, amely közel négy százalékkal maradt el a 2016. évi mennyiségtől – derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb jelentéséből.
A baromfitakarmányok közül a brojlertápok gyártott mennyisége a 2016. évi szinten alakult, ugyanakkor a liba- és kacsatáp esetében – a madárinfluenza állatállományra gyakorolt hatása miatt – mintegy tizenöt–húsz százalékkal csökkent a termelés tavalyelőtthöz képest. A baromfiágazat számára előállított tápok esetében az alábbi átlagos összetétel a jellemző: gabonaféléket 62,2 százalékban, fehérjenövényt és származékait 18,4 százalékban, olajmagvat és származékait hét százalékban használtak fel a gyártók 2017-ben.
A jelentés kitér arra is, hogy a haszonállatok számára előállított 3,526 millió tonna keveréktakarmányhoz Magyarországon 2,172 millió tonna gabonafélét (61,6 százalék), 538,5 ezer tonna fehérjenövényt és származékait (15,3 százalék), illetve 276,4 ezer tonna olajmagvat és származékát (7,8 százalék) használták fel a gyártók.
A kutatás alapján az itthon gyártott 3,526 millió tonna haszonállat-keveréktakarmány 54,3 százalékát (1,915 millió tonna) Észak-Alföldön és Dél-Alföldön gyártották tavaly.
A teljes takarmánygyártás 16,8 százalékát Hajdú-Bihar megyében állították elő, ezt követi Csongrád 9,8, majd Jász-Nagykun-Szolnok megye 8,6 százalékkal.
A kutatóintézet felmérése szerint a legtöbb takarmánykeverő üzemegység – megyénként huszonkilenc darab – Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Bihar megyében található, míg Somogy, illetve Nógrád megyében a legalacsonyabb a takarmánykeveréssel foglalkozó üzemek száma.
