Tavaly novemberben az export euróban számított értéke 4,7, az importé 7,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A külkereskedelmi többlet 186 millió euróval 496 millió euróra csökkent - jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A novemberi kivitel értéke 9,484 millió eurót a behozatalé 8,988 milliárd eurót tett ki. Az export mindössze 10 millió euróval volt nagyobb, az előző, október havinál, de csaknem 630 millió euróval meghaladta az első tizenegy havi átlagot. A novemberi import euróban számolt értéke 182 millió euróval elmaradt ugyan az előző havitól, de az exporthoz hasonló mértékben, 648 millió euróval felülmúlta a tavalyi év első tizenegy hónapjának havi átlagát.
A 496 millió euró havi exporttöbblet a kiugróan magas 1,024 milliárd euró júniusi adatot követően a legnagyobb, de az első félévben egyetlen hónapban sem volt alacsonyabb.
Forintban számolva az export 8,4, az import 11,2 százalékkal nőtt 2017 azonos hónapjához képest. Egy év alatt a forint 3,34 százalékkal (10,42 forinttal) leértékelődött az euróval szemben és 18,7 forintot, 6,84 százalékot veszített értékéből a dollárhoz viszonyítva.
Novemberben a kivitel 82 százaléka az Európai Unió tagállamaiba ment, a behozatal 75 százaléka onnan érkezett Magyarországra.
A múlt év első 11 hónapjában a kivitel 4,5 százalékkal, a behozatal 7,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, az áruforgalmi exporttöbblet 1,846 milliárd euróval kisebb, 5,660 milliárd euró volt. Az export értéke 97,400 milliárd eurót tett ki, már csak 3,280 milliárd euróval kevesebbet az előző teljes évinél, a 91,740 milliárd euró import mindössze 862 millióval volt alacsonyabb.
2017-ben 8,3 százalékkal nőtt az export és 11,2 százalékkal az import az előző évhez képest, a 8,078 milliárd euró összegű éves exporttöbblet 1,647 milliárd euróval volt alacsonyabb.
A külkereskedelmi termékforgalom novemberi részletes adatait február 1-jén hozza nyilvánosságra második becslése alapján a KSH.
Elemzők: tovább csökkenhet a külkereskedelmi aktívum
A belső fogyasztás és a beruházások dinamikus növekedése továbbra is jelentős szívóerőt gyakorol az importra, miközben az export növekedési lehetőségei szempontjából kockázatot jelent a külpiaci konjunktúra bizonytalansága, emiatt a külkereskedelmi aktívum a továbbiakban is csökkenhet az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a legfrissebb, tavaly novemberi, előzetes külkereskedelmi adatok alapján.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint várható volt a tizenegy havi többlet csökkenése, mivel a múlt évben többségben voltak azok a hónapok, amikor az import nagyobb mértékben bővült, mint az export. A behozatal dinamikusabb növekedésében az élénk belső fogyasztás és a beruházások növekedése játszik szerepet. Összességében az import növekedése 2018-ban meghaladhatja az exportét, ennek eredményeként tovább csökkenhet a külkereskedelmi mérleg többlete.
Az elemző arra számít, hogy 2019-ben is folytatódhat az eddigi tendencia, azaz tovább apadhat a külkereskedelmi többlet. Egyrészt a belső fogyasztás miatt, másrészt azért, mert a nemzetközi konjunktúra lassulása visszafogottabb exportkereslethez vezethet. Németh Dávid hozzátette: a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg többletének folyamatos csökkenése arra utal, hogy a kormányzati és jegybanki politika kezdi túlpörgetni a gazdaságot, ezért indokolt lehet az elmozdulás egy mostaninál kevésbé expanzív gazdaságpolitika felé.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője a friss adatok fényében nem lát okot a változtatásra: továbbra is a külkereskedelmi mérleg többletének lassú csökkenését prognosztizálja. Az export kilátásai a kedvezőtlenebbé váló európai konjunkturális kilátások, a rosszabb üzleti klíma miatt bizonytalanabbá váltak. Ugyanakkor az import növekedési üteme továbbra is magas maradhat, hiszen a gazdasági növekedés hajtóereje 2019-ben is a belső kereslet marad. Az export/import olló alakulása ennek megfelelően tovább csökkenő külkereskedelmi többletet sugall az elkövetkező hónapokra. Ennek megfelelően úgy véli, hogy az áruforgalmi többlet 2019-ben jóval alacsonyabb lesz a 2018-asnál. 2020-ra azonban - a fokozatosan kiépülő új exportkapacitások termőre fordulásával párhuzamosan - Nyeste Orsolya ismét javulást vár.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a tavalyi év egészét tekintve arra számít, hogy a külkereskedelmi többlet mintegy 1,9 milliárd euróval 6,2 milliárd euró alá csökken az egy évvel korábbi 8,078 milliárd euróról. 2019-re 6,2 milliárd euró külkereskedelmi többlettel számol, mivel az import növekedését a némileg lassuló fogyasztási és beruházási dinamika lassíthatja, miközben az új ipari kapacitások fenntarthatják az export növekedését, a külkereskedelmi mérleget pedig a cserearány javulása is javíthatja. 2020 után ismét érdemben emelkedhet a külkereskedelmi többlet a Mercedes új gyárának várható üzembe helyezése miatt. A kereskedelmi háborúk fokozódása, a Brexit és az európai konjunktúra érezhető lassulása ugyanakkor kockázatot jelenthet. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósság és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat.
