Júliusi esők nélkül jó minőségű termés lesz

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke idén közepes, négy-öt millió tonnás búzatermésre számít. Vancsura József a Magyar Hírlapnak elmondta: tavaly a búzatermés fele-fele arányban szolgált étkezési és takarmánycélokat, az idén az itthon szükséges 1-1,3 millió tonnányi étkezési búza bizonyosan megterem, kétmillió tonnát takarmánynak használnak fel.

Egymillió hektárnyi területen takarítanak be búzát, ebből százezer hektár található a kelet-magyarországi régióban. A belvíz főként Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyében pusztított, illetve az aszály jelei is e két megyében mutatkoztak. Vancsura szerint jól jött az utóbbi napokban az esőzés, de a minőséget jelző sikértartalom nagyban függ az eljövendő két hónap időjárásától. Ha július első felében nincs eső, akkor magas lehet a sikértartalom, tehát jó minőségű búzát arathatnak. Hozzátette: a tavaszi búzavetésben szerencsére nem okozott kárt az áprilisi fagy, és gombák, rovarok, rágcsálók sem tizedelik a gabonát a növényvédelemnek köszönhetően.

Az elnök úgy vélte: most inkább negyvenezer forintos tonnánkénti felvásárlási árral kell kalkulálni, bár a gazdák ötvenezer forintot szeretnének kapni a gabonáért. Vancsura József megjegyezte: a világpiaci árakat növeli az emelkedő olajár és az is, ha egyre több élelmiszersegélyt, így lisztet, búzát adnak az éhező országoknak.

Kiemelkedő év volt a tavalyi a magyar gabonaexportban: több mint 7,3 millió tonna volt a volumen értéke, elsősorban árpából és kukoricából volt sikeres a kivitel. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára, Pótsa Zsófia lapunknak elmondta: egyéb kalászos gabonából, főként árpából, rozsból, zabból és tritikáléból 950 ezer tonna volt a magyar kivitel, ami csúcsot jelent. Kukoricaexportban is jó évnek számított 2015, csaknem 4,5 millió tonnát szállítottunk Olaszországba, Németországba, Ausztriába és Romániába.

A főtitkár jelezte, a búzaexport mértéke az utóbbi három évben csökkent. Míg 2013-ban még 2,6 millió tonnát exportáltunk elsősorban Olaszországba, Romániába, Ausztriába, Németországba, addig 2014-ben, 2,4, tavaly pedig 1,9 millió tonnát, egy átlagos évben 2-2,2 millió tonna a kivitel nagysága. Pótsa Zsófia idén a tavalyinál kisebb exporttal kalkulál. Ennek oka, hogy a francia és az ukrán búza is olcsóbb jelenleg, mint a magyar. Márciusban például 45-46 ezer forintért vásárolhattak búzát a gazdáktól, 43 ezer forint volt a tőzsdei ár, exportálni pedig 42 ezer forintért lehetett volna. A főtitkár megjegyezte: árképzésben itthon nincs kellő rugalmasság, ezért most az a cél, hogy megőrizzük jelenlegi exportpiacainkat. Óbúzából itthon kétmillió tonna halmozódott fel három év alatt.

Vancsura József hangsúlyozta: a növekedési hitelprogramnak köszönhetően számos gabonatermesztő bővítette a gépparkját kombájnnal, traktorral, permetezőgéppel az elmúlt években. Szerinte a jövő a termelői közösségeké lesz: hektáronként 15-20 ezer forint nyereséget hozhatna a gazdáknak az integráció, ha összehangolnák tevékenységeiket, legyen szó vetőmagról, technológiáról, tárolásról vagy értékesítésről.