Növekedés várható az építőiparban. Sikertörténet az otthonteremtés – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a lapunknak adott interjúban. Kiemelte, továbbra is probléma a munkaerőhiány.
– Amikor újraválasztották az ÉVOSZ elnökének, az ágazatot érintő súlyponti problémákról is beszélt, hogy ingadozó a kereslet.
– Igen, valóban komoly gondot okoz az ingadozás, amelyet főként az állami megrendelések befutása vagy hiánya okoz. Uniószerte, így itthon is az éves megrendelések ötven-ötvenhárom százalékát teszik ki az állami megbízások, a kilengés pedig néha harminc-harmincöt százalékos is lehet, s ez nem tesz jót a tervezhetőségnek. Tavaly viszont már épület–, út–, vasút– vagy szerelőipari beruházások terén is szép számmal futottak be megrendelések.
– Az építőipar gyászos időszakot élt a gazdasági válság alatt. Túl vagyunk a nehézségeken?
– Korábban, 2007–2008-ban éves szinten harmincöt-negyvenezer új lakóingatlan épült. Majd jött a válság, s a mélyponton, 2013-ban mindössze 7300 új lakást adtak át országosan. Döbbenetes, de a második világháború alatt évente ennél több épült. Az utóbbi évek azonban biztatóak, ugrásszerű növekedésnek indult az építőipar. Ehhez kellettek az otthonteremtési intézkedések, a forgalmi adó visszaigényelhetősége, az építkezés forgalmi adójának öt százalékra csökkentése és a hitelek kamatszintcsökkentése. Tavaly 1812 milliárd forint volt az építőipar éves tényszáma, amely az előző évitől 18,8 százalékkal elmaradt. Az idén növekedésre számítunk, az év végéig 2100 milliárdos bevétellel számolunk.
– Milyen lakásszámmal lenne elégedett két-három év múlva?
– Jelenleg húszezer lakóingatlan áll kivitelezés, harminchatezer pedig engedélyezés alatt. Ha marad az utóbbi hónapok üteme, 2020-ig elérhetjük a huszonöt-harmincezres éves számot, amely már a válság előtti szint. Igaz a folyamat országosan nem egyenletes, a jelenlegi kivitelezések háromnegyede a fővárosban és az agglomerációban folyik. Úgy tűnik, az otthonteremtési program 2019 végéig sikeres lesz, de az már most is látszik, hogyha kifut, szükség lesz egy új csomagra. Az unióban többfelé vannak a magyarhoz hasonló, úgynevezett szociális alapú otthonteremtő programok. Ha ez folytatódik, az építőipar behozhatja tízéves lemaradását. A kérdés csak annyi, hogy az ágazat teljesítőképessége tudja-e ezt követni.
– Mennyire kritikus a munkaerőhiány?
– Valós, komoly problémát jelent, és sajnos a kapacitáshiány a jövőre nézve is fenyegető. Ezért is kezdeményeztük egy olyan négy-öt hónapos, elméleti és gyakorlati tudást egyszerre nyújtó felnőttképzési program indítását, amely az unióban, többek között Németországban, Belgiumban és Hollandiában is sikerrel fut. A kormány támogatását élvező képzés várhatóan az év második felétől elindulhat.
– Sokan csúszást prognosztizálnak az új lakóprojektek átadásánál. Mennyire valós ez a veszély?
– A kivitelezések nem csúszhatnak, hiszen nívós beruházó ilyet nem engedhet meg. Ezért egyre elterjedtebb tavaly év vége óta – különösen a közép-magyarországi régióban, ahol kiugróan sok az új építkezés –, hogy a komolyabb, nagyobb kivitelező cégek több hónappal, évvel előre kapacitáslekötéssel dolgoznak. Az újonnan beérkező megrendeléseket elhárítják, így újabban már az állam is előre kapacitáslekötéssel dolgoztat.
– Az átláthatóbb közbeszerzésekért is felemelte a szavát. Ez mit takar?
– Az előreláthatóság hiányzik, hogy a megrendelésekhez csatolt kivitelezési tervekben összhangban legyen a precíz, pontos műszaki tartalom és a pénzügyi ütemezés. Az viszont kétségtelen, hogy nehéz feladat az uniós források rendszerébe bekalkulálni az áremelkedést.
