Erőteljesen átszabná az unió a Kohéziós Alap pénzelosztási szabályait. Szakértők szerint a forráscsökkenés rosszul érintené hazánkat, az uniós támogatások ugyanis jelentős szerepet játszanak a magyar gazdaság erősödésében.
Több tízmilliárd euró fejlesztési forrást csoportosítana át az Európai Unió a közép- és kelet-európai tagországoktól a déli tagállamokba a következő költségvetési időszakban – írta tegnap a Financial Times. A napilap értesülése szerint Brüsszel 2021-től véget akar vetni annak, hogy szinte kizárólag az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) határozza meg a fejlesztési források elosztási mértékét a tagországok között.
A lap arról írt, hogy az unió a következő időszakban drasztikusan átszabná a Kohéziós Alap pénzelosztási szabályait, a feltételrendszerben a fiatalokat sújtó munkanélküliségtől kezdve az oktatáson, a környezetvédelmen, a migráción át az innovációig többféle terület szerepelne. Az Európai Bizottság emellett megerősítené a jogosultsági feltételrendszert is, beleértve a megfelelést a jogállamisági követelményeknek, és több korlátozást is alkalmazna az uniós források elköltésnek lehetséges módozataira.
A brit üzleti napilap szerint a folyósítási program átalakítása különösen Varsóban és Budapesten kelthet aggodalmakat, Lengyelország és Magyarország ugyanis nagy mértékben kedvezményezettje a kohéziós juttatásoknak, és mindkét országnak voltak összetűzései Brüsszellel a jogállamiság és a demokratikus normák ügyében. A reformok részletei még kidolgozás alatt állnak, de uniós illetékesek szerint az unió a közép- és kelet-európai tagországoktól forrásokat csoportosít majd át Olaszországba, Spanyolországba, Görögországba és Franciaország egyes déli térségeibe. A Financial Times adatai szerint a jelenlegi költségvetési időszakban Lengyelország 77 milliárd, Magyarország 22 milliárd, Szlovákia 14 milliárd eurót kap az összesen 350 milliárd eurós kohéziós alapból.
Török Zoltán, a Raiffeissen Bank vezető elemzője szerint egyelőre nehezen megítélhető, hogy ha összeáll az uniós források végleges keretrendszere, mi valósulhat meg az említett elképzelésekből. Több változás is alakíthatja a következő évek pénzügyi keretét, elosztását, így például a Brexit, hiszen még nem eldöntött, hogy Nagy-Britannia, az unió nettó befizetőjének távozása után miként pótolják a kieső pénzeket. Úgy vélte, egy ilyen változtatás Magyarország számára mindenképpen kedvezőtlen lenne: csökkennének az uniós források, a magyar gazdaság növekedésében ugyanis jelentős szerepe van ezeknek a pénzeknek.
