Az építőipar növekvő szerepet tölt be a hazai és az uniós gazdaságban egyaránt. Többszöröző hatása miatt az építőipar teljesítménye nagymértékben befolyásolja a teljes gazdaság alakulását – hangsúlyozzák az építők.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöksége egyhangú szavazással elfogadta Az építési ágazat 2018. évi súlyponti problémái és javaslatok ezek megoldásához című előterjesztést, amely 75 javaslatot fogalmaz meg az építési ágazat piaci helyzetének erősítése érdekében – tájékoztatta lapunkat Koji László, a szövetség elnöke. Jelezte, a tennivalók többsége a piac szereplőinek a feladata, de az ÉVOSZ az ágazat szabályozásáért és ellenőrzéséért felelős kormányzati szervezetek és a nagy megrendelők figyelmébe is ajánl megoldásokat.
Az építőipar az elmúlt években növekvő szerepet töltött be a hazai és az Európai Unió gazdaságában egyaránt. Az unióban a GDP 8,6 százalékát állítja elő, az építési piaci termelési értéke a 2014-es 1211 milliárd euróról 2016-ra 1278 milliárd euróra nőtt. Az ágazat unió-szerte 14,368 millió főt foglalkoztat, melyek 95 százalékban mikro-, kis- és középvállalkozások. Multiplikátorhatása miatt az építőipar teljesítménye nagymértékben befolyásolja a teljes gazdaság alakulását. Az építés a gazdaság pulzusa, növekedése a nemzetgazdaság bővülését jelzi előre, csökkenő teljesítménye pedig recessziós időszakot vetíthet előre – figyelmeztetnek. Hazai helyzetértékelésükben azt írják, itthon az építési beruházások finanszírozása erőteljesen függ az uniós forrásoktól. Az EU-támogatások csökkenését, átstrukturálódását várják 2020 után, s ez a szakemberek szerint csak akkor nem idéz elő komoly gazdasági gondokat, ha a jelenlegi pénzügyi ciklus beruházásai, tervei és a közfinanszírozás rendszere bevételtermelő projekteket tartalmaz, és megerősíti a gazdaságot, a vállalkozásokat, hogy később az adóbefizetések biztos hátteret adjanak az állami költségvetésnek. Ez csak jelentős építési-beruházási vonzatú gazdaságfejlesztéssel érhető el – mutatnak rá.
Az építőipar teljesítménye a tavalyi évre elérte a 2494 milliárd forintot, amely 29,8 százalékkal haladta meg az előző évit. Ennek okaként a jelentős nagyságú uniós forrást, a GDP 4,2 százalékos bővülését, a kedvező kamatozású lakáshiteleket, a kormány lakásépítést ösztönző programját említették meg. Mindezek hatására – mint írják – 2017-re 14 300-ra emelkedett a befejezett és átadott lakások száma, 25–30 ezerre a megrendelt lakóingatlanoké és 37 ezer fölé ugrott az engedélyezett lakóingatlanok száma is. Mindez a szövetség szerint előrevetíti a lakásépítési piac további dinamikus bővülését.
Emlékeztetnek rá, hogy a recesszió hatására 2007–2013 között 85 ezer foglalkoztatottól vált meg az ágazat, a piac felfutásának köszönhetően tavaly év végére a foglalkoztatottak száma háromszázezer fölé emelkedett. Figyelmeztetnek ugyanakkor az új munkaerő szakmai képzetlenségére. A hatékonysági probléma mellett az építőipar legnagyobb nehézsége jelenleg a szakemberhiány, és a modern gépi eszközök, technológiák hiánya – jelzik.
Pozitívumként említi a szakszövetség, hogy átlagosan hét-nyolc százalékkal javult az építési ágazat jövedelmezősége, amellyel együtt továbbra is jelentős a megszűnő vállalkozások száma. Felhívják a figyelmet arra, hogy a vállalkozások meghatározó többségének továbbra sincs pénzügyi tartaléka, ami különösen a mikro- és kisvállalkozásokat érinti. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások a képzésben, az innovációban és egyéb társadalmi szerepvállalásban betöltött helye alacsony szintű. Figyelmeztetnek ugyanakkor arra is, hogy a tavalyi évre sem gyorsultak fel a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások előkészítései, nem rövidültek a gazdasági perek, és nem valósult meg a piac erőteljesebb ellenőrzése sem.
Az építőipar az elmúlt években növekvő szerepet töltött be a hazai és az Európai Unió gazdaságában egyaránt. Az unióban a GDP 8,6 százalékát állítja elő, az építési piaci termelési értéke a 2014-es 1211 milliárd euróról 2016-ra 1278 milliárd euróra nőtt. Az ágazat unió-szerte 14,368 millió főt foglalkoztat, melyek 95 százalékban mikro-, kis- és középvállalkozások. Multiplikátorhatása miatt az építőipar teljesítménye nagymértékben befolyásolja a teljes gazdaság alakulását. Az építés a gazdaság pulzusa, növekedése a nemzetgazdaság bővülését jelzi előre, csökkenő teljesítménye pedig recessziós időszakot vetíthet előre – figyelmeztetnek. Hazai helyzetértékelésükben azt írják, itthon az építési beruházások finanszírozása erőteljesen függ az uniós forrásoktól. Az EU-támogatások csökkenését, átstrukturálódását várják 2020 után, s ez a szakemberek szerint csak akkor nem idéz elő komoly gazdasági gondokat, ha a jelenlegi pénzügyi ciklus beruházásai, tervei és a közfinanszírozás rendszere bevételtermelő projekteket tartalmaz, és megerősíti a gazdaságot, a vállalkozásokat, hogy később az adóbefizetések biztos hátteret adjanak az állami költségvetésnek. Ez csak jelentős építési-beruházási vonzatú gazdaságfejlesztéssel érhető el – mutatnak rá.
Az építőipar teljesítménye a tavalyi évre elérte a 2494 milliárd forintot, amely 29,8 százalékkal haladta meg az előző évit. Ennek okaként a jelentős nagyságú uniós forrást, a GDP 4,2 százalékos bővülését, a kedvező kamatozású lakáshiteleket, a kormány lakásépítést ösztönző programját említették meg. Mindezek hatására – mint írják – 2017-re 14 300-ra emelkedett a befejezett és átadott lakások száma, 25–30 ezerre a megrendelt lakóingatlanoké és 37 ezer fölé ugrott az engedélyezett lakóingatlanok száma is. Mindez a szövetség szerint előrevetíti a lakásépítési piac további dinamikus bővülését.
Emlékeztetnek rá, hogy a recesszió hatására 2007–2013 között 85 ezer foglalkoztatottól vált meg az ágazat, a piac felfutásának köszönhetően tavaly év végére a foglalkoztatottak száma háromszázezer fölé emelkedett. Figyelmeztetnek ugyanakkor az új munkaerő szakmai képzetlenségére. A hatékonysági probléma mellett az építőipar legnagyobb nehézsége jelenleg a szakemberhiány, és a modern gépi eszközök, technológiák hiánya – jelzik.
Pozitívumként említi a szakszövetség, hogy átlagosan hét-nyolc százalékkal javult az építési ágazat jövedelmezősége, amellyel együtt továbbra is jelentős a megszűnő vállalkozások száma. Felhívják a figyelmet arra, hogy a vállalkozások meghatározó többségének továbbra sincs pénzügyi tartaléka, ami különösen a mikro- és kisvállalkozásokat érinti. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások a képzésben, az innovációban és egyéb társadalmi szerepvállalásban betöltött helye alacsony szintű. Figyelmeztetnek ugyanakkor arra is, hogy a tavalyi évre sem gyorsultak fel a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások előkészítései, nem rövidültek a gazdasági perek, és nem valósult meg a piac erőteljesebb ellenőrzése sem.
