Változatlanul három százalék fölötti éves gazdasági növekedés valószínű az idén, amelyet a jövőre várható csekély visszaesés után 2017-ben ismét fellendülés követhet. Az egyensúlyi mutatók stabilan javulnak – állapítja meg a TakarékBank legfrissebb, az idei második negyedévet értékelő elemzésében.
Az Európai Unióhoz viszonyítva cseppet sem leszakadó, sokkal inkább felzárkózó pályán halad Magyarország. Az egyensúlyi mutatók tekintetében pedig stabilan kedvező értékekről lehet beszámolni – hangsúlyozta tegnap Oszlay András, a Takarékbank osztályvezetője a második negyedéves gazdasági elemzésük bemutatóján. A becsléseiket a piaci átlaghoz képest kissé optimista szemléletben kialakító banki elemzőcsapat a következő időszak kilátásait a „kevésbé derűs, de cseppet sem borús” megállapítással vezette fel.
A Takarékbank elemzői az idén a bruttó hazai termék (GDP) 3,1 százalékos, jövőre a fogyasztás várható növekedése mellett, ám a korábbi évekhez képest szegényes uniós források hatására 2,5 százalékos bővülésére számítanak. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankjánál azonban számítanak a magánszektor erősödő beruházási aktivitására és az állami beruházások felfutására, így 2017-ben már újra gyorsuló gazdasági növekedéssel és 2,8 százalékos GDP-bővüléssel kalkulálnak.
Az idei éves átlagos infláció 0,2 százalékra várható, jövőre éves szinten 2,4 százalékra emelkedik a pénzromlás átlagos üteme. Az államháztartási hiány ebben az évben a GDP-hez mérten a 2,4 százalékos tervszám alatt maradhat, a külső egyensúlyi mutatók viszont a korábban vártnál is jobban alakulnak majd – fejtette ki Suppan Gergely. A TakarékBank szenior elemzője szerint a külső egyensúlyi mutatók javulhatnak, az ország folyó fizetési mérlege, részben az olcsó olajárnak köszönhetően, idén is jelentős többletet mutat majd. A GDP-hez mérten az ország külső finanszírozási képessége 2015-ben tíz százalék fölé emelkedhet. A devizában nyilvántartott adósságrész zsugorodásával 2016–17-ben az államháztartás adósságállománya már erőteljesebben csökkenhet, így 2018-ra hetven százalék alatti GDP-arányos adósságmutatóra lehet számítani. A forint hosszabb távon erősödhet, 2016 végére a banknál háromszáz forint/euró árfolyamot várnak.
Akár nettó hitelezővé is válhat Magyarország
Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője
– A Standard & Poor’s (S & P) várhatóan holnap vizsgálja felül a magyar államadósságra adott kockázati besorolását. Mire számít?
– Nem számítok arra, hogy az S & P most felminősíti a magyar államadósság besorolását, azt valószínűleg csak jövőre teszik meg. A holnapi bejelentéssel kapcsolatban esetleg arra látok esélyt, hogy a bóvlikategóriában lévő magyar minősítés kilátásait stabilról pozitívra változtatják.
– A negyedévvel ezelőtti jelentésükkor azt mondta, jó esély van arra, hogy még az idén egy nemzetközi hitelminősítő feljavítja a magyar államadósságot. Akkor melyik lehet ez és mikor?
– Többnyire a Fitch Ratings szokott elsőként lépni, tőlük még az idén megkaphatjuk az átsorolást a befektetési kategóriába. A Moody’s pedig novemberben adhat pozitív kilátást Magyarország minősítését tekintve. A felminősítésnek az S & P és a Moody’s esetében csak jövőre van esélye.
– A legfrissebb elemzés bemutatóján azt mondta, olyan kedvező folyamatok látszanak Magyarország külső finanszírozási képességének alakulásában, amelyek révén néhány éven belül teljesen más megvilágításba helyezheti számunkra a hitelminősítők szerepét.
– Valóban megvan az esélye annak, hogy Magyarország olyan pozíciót vívjon ki magának, amire talán még soha nem volt példa, 2020-ra jó eséllyel nettó adósokból nettó hitelezővé válhatunk, és akkor már biztosan nem kell a hitelminősítők alsó kategóriái közötti tilitolitól tartanunk. Már ma is elmondható, hogy jelentősen csökkent a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány, amennyiben pedig relatíve hamar megérkeznek az uniós pénzek, az idénre általunk előrejelzett GDP-arányosan tíz százalék körüli külső finanszírozási képesség akár a 13 százalékot is elérheti.
