Idén véget ért a hét szűk esztendő

Az alacsonyabb alapkamatra a magyar bankoknak hosszabb távon is fel kell készülni. Ez nemcsak a jegybank monetáris politikája szempontjából jelent kihívást, számítások szerint száz bázispontos alapkamat-csökkentés mintegy 20-30 milliárd forintos jövedelem-veszteséget hozhat a bankrendszernek – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfólió Hitelezés 2016 konferenciáján. Nem a hitelboom, nem a hitelezés felfutása jellemzi a hazai bankrendszert, a megtakarítások növekedése áll a magyar lakáspiac árainak emelkedése mögött – idézte az MTI a bankár szavait. A jegybank 2017 végéig nem számít túlzott lakossági hitelezésre, de a következő években figyelnie kell a lakásárak emelkedésére az MNB-nek is. Közölte, hatalmas módon megváltozott 2008 és 2015 vége között a magyar bankrendszer mérlegszerkezete. A hiteleken belül a nagyvállalati hitelek aránya csökkent leginkább, a bankok pedig jegybanki betéteiket jórészt állampapírra cserélték, ez teszi ki a mérlegfőösszeg közel húsz százalékát. Mint mondta, a kkv-hitelállomány 2015 végére 3,6 százalékkal nőtt, miközben a teljes vállalati mutató négy százalékkal visszaesett. Szétnyílt tehát a hiteldinamika a kkv-k és nagyvállalatok között. Az MNB 5-10 százalékos év/év dinamikát vár a következő években a kkv-hitelezéstől.

A bankszektor kevésbé zsugorodik, és egyre kevésbé veszteséges, jó irányba mutatnak a folyamatok.
A bibliai hét szűk esztendőn az idén már túl van a pénzügyi világ. A magyar fiskális és monetáris politika egyensúlyát az MNB és Varga Mihály irányításával mesterien sikerült megteremteni – dicsérte Matolcsy György jegybankelnök és a nemzetgazdasági miniszter tevékenységét a konferencián Patai Mihály, a bankszövetség elnöke, az az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója. Közölte: a világgazdaság növekedése törékeny, a nagy jegybankok monetáris politikájától ezért óvatos lépéseket várnak. A monetáris tanács Magyarországon mesterien irányította az alapkamat változtatását, ez előtt mindenkinek meg kell hajolnia. Az alapkamat csökkentése folytatódhat. Idén négy százalékkal növekedhet a háztartások fogyasztása, a gazdaság teljesítménye mögött pedig természetesen ott van az EU-forrás és az Audi-hatás, amelytől nem tudjuk függetleníteni magunkat.

Ha kettéválna Európa, nem biztos, hogy a kontinens szerencsésebb feléhez csatlakoznánk, ezért bele kell húzni – hangsúlyozta Patai. Egyre nagyobb az alternatív finanszírozás szerepe mind a vállalkozások, mind a lakosság forráshoz jutásában – mondta a konferencián Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. A tőkebevonás alternatív lehetőségei élénkítik a versenyt, javítják a kockázatkezelést, alacsonyabb költségeket és kockázatporlasztást tesznek lehetővé. Újfajta kockázatokat is okoz ez természetesen, emiatt egyre hangsúlyosabb az adatok etikus használata. A tőkepiaci/banki finanszírozás aránya nálunk mindössze 11 százalék, szemben az USA 69 és Németország 43 százalékával. A vállalatok tőzsdére lépése javíthatja az arányt. Az MKB-nál úgy látják, a privátszektornak megvan a lehetősége arra, hogy más magánszereplők hitelezőjévé váljon. A lakosságnál nő a befektetési eszközök iránti kereslet, elmozdul a magasabb kamatok és a nagyobb kockázatvállalás felé. A háztartások vagyona négy év alatt 31 ezermilliárd forintról 41 ezermilliárd forint közelébe nőtt, és ez a pénz keresi a helyét. A lakosság 83 százaléka hallott már a csok-ról, 13 százalék gondolja azt, hogy jogosult rá, 8 százalék pedig nem tudja, mi az – derült ki a Deloitte előadásából. Demeter Ákos, a cég szakembere ismertette: havi 50-60 milliárd forintnyi kihelyezésre lenne szükség a jelzálog-hitelezésben az egészséges banki növekedéshez, ehhez képest az elmúlt időszakban ez átlagosan havi 32-36 milliárd forint volt.

A hitelkeresletet nem feltétlenül a csok, hanem inkább a tőle független tényezők hajtják. Ám folyamatosan javul a lakosság fogyasztással és hitelfelvétellel kapcsolatos attitűdje.

A kormány és a jegybank intézkedései mostanság támogatják a bankszektor növekedését, és felismerték, hogy a gazdaság növekedéséhez a bankszektor tevékenységének támogatására van szükség – közölte Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese. „Nagyon alacsony kockázatú bankrendszert fogunk látni a következő években” – mondta.

---

Példátlan segítség a vállalkozóknak

Május 20-tól országszerte huszonhat MFB Ponton kezdi meg a Magyar Fejlesztési Bank az első, nullaszázalékos kamatozású európai uniós hiteltermék értékesítését – jelentette be Bertalan Sándor vezérigazgató a konferencián. A visszatérítendő támogatás a kkv-szektorban működő vállalkozásoknak nyújt segítséget, köztük olyanoknak is, amelyek eddig kiszorultak a finanszírozásból. Az új rendszerben a közvetítő helyett az uniós programszámla viseli a hitelezési kockázatot, így a vállalkozások olyan kedvező feltételekkel juthatnak forrásokhoz, amilyenre Magyarországon még nem volt példa. A Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Versenyképességének Növelése Célú Hitelprogram keretösszege 44 milliárd forint. A felvehető hitel összege minimum egymillió, maximum hatszázmillió forint lehet, jellemzően kapacitásbővítésre, beruházásra és kapcsolódó készletfinanszírozásra.