Idén 3,6 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság, amely csütörtökön tette közzé Brüsszelben az esedékes tavaszi gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagállamokra nézve.
A brüsszeli testület csütörtökön tette közzé esedékes tavaszi gazdasági előrejelzését. A gazdasági és pénzügyi főigazgatóság (EcFin) friss értékelésében emlékeztetnek arra, hogy a GDP tavaly 2 százalékkal nőtt, míg 2015-ben még 3,1, 2014-ben pedig 4 százalékos volt az emelkedés.
A növekedés 2016-os visszaesése főként annak tudható be, hogy mérséklődött az uniós források felhasználása és ezáltal csökkent azok növekedésserkentő ereje. Az adatokból kiderült, hogy a beruházások 15,5 százalékkal visszaestek, a magánfogyasztás azonban a bérek és foglalkoztatottság emelkedése nyomán 5 százalékkal nőtt.
NGM: Az Európai Bizottság is elismeri, hogy gyorsulni fog a magyar gazdaság növekedése
Az Európai Bizottság is elismeri, hogy gyorsulni fog a magyar gazdaság növekedése - kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzését csütörtökön. A bizottság várakozása szerint 2017-ben 3,6, jövőre pedig 3,5 százalék lehet a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedése, ami magasabb a februári jelentésben közölt prognózisnál - írták. A magyar kormány álláspontja, hogy a gazdaság ennél is gyorsabban, 4 százalék felett fog nőni a következő években, ami egyben azt is jelenti, hogy a hazai GDP bővülése érdemben lesz magasabb az Európai Unió átlagos növekedési üteménél - írták. Az NGM közleménye szerint a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően Magyarország növekedése a következő évekre magasabb fokozatba kapcsol, az adócsökkentésekkel párosított béremelések a vállalatokat magasabb hozzáadott értékű termelési szerkezetre való átállásra és termelékenységük növelésére ösztönözik.
A következő időszakban ugyanakkor várhatóan élénkülni fognak az uniós és a magánberuházások a bizottság szerint, ahogyan a háztartások fogyasztása is tovább fog nőni a bérek emelkedése, a kedvező munkaerőpiaci fejlemények, illetve a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának javulása következtében. A tavalyi év után a 2017-es és 2018-as növekedésnek is a háztartások fogyasztása lesz a fő hajtóereje, amely idén 4,8, azt követően 3,3 százalékkal fog bővülni.
A várakozások szerint növekedésserkentő hatása lesz a kormány által bejelentett fokozatos minimálbéremelésnek, illetve járulék- és társaságiadó-csökkentésnek is.
A bizottságnál a magyar kereskedelmi többlet csökkenésére számítanak, minthogy a belső kereslet emelkedése valószínűleg az import növekedését fogja maga után vonni, a magasabb bérek nyomán pedig mérséklődni fog az export dinamikája. A kivitel növekedése ennek ellenére továbbra is erős marad, amit különösképpen a gyártási kapacitások fejlesztése segít, főként az autóipari ágazatban.
A szakértők úgy vélik, hogy a magyarországi munkanélküliség tovább zsugorodik majd, idén 4,1 százalékos, 2018-ban pedig 3,9 százalékos lesz a tavalyi 5,1 százalékot követően. Mint írták, a foglalkoztatottság 2016-ban rekordszintet ért el, amelyhez a magánszektor és a közmunkaprogram is hozzájárult, de ennek további javulása valószínűleg lassulni fog a munkaerőpiac szűkülésével, illetve a szakképzettség terén eltérő kereslet és kínálat további távolodása miatt.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint az infláció fokozatosan emelkedni fog, a fogyasztói árindex a tavalyi 0,4 százalékról 2017-re 2,9 százalékra, majd 2018-ra 3,2 százalékra ugrik a kereslet növekedése nyomán, és átlépi a jegybank 3 százalékos célját.
A költségvetési deficit a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, a tavalyi 1,8 után az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt idén 2,3, jövőre pedig 2,4 százalék körül várható az Európai Unió prognózisa szerint.
Az államadósság tavaly a GDP 74,1 százalékára mérséklődött, 2017-ben 72,6, 2018-ban pedig 71,2 százalékra lehet számítani - írták a dokumentumban.
