Gazdaság

Hatalmas vihar kerekedett a valutapiacon

Magyarország nem számít negatív célpontnak

A forint egyáltalán nem sérülékeny jelenleg, annak ellenére sem, hogy a valutapiacon nem kis vihar kavarog, a háttérben a kínaiak állnak. Magyarország mégis biztonságban van, és nem számítunk negatív célpontnak. A tőkekivonás megindult.

A héten a nemzetközi pénzügyi hírek elsősorban a feltörekvő gazdaságok fizetőeszközeinek zuhanásáról szóltak. A kazah tenge húsz százalékot veszített értékéből, a dél-afrikai rand pedig 2001 óta nem látott mélypontjára esett a dollárral szemben. A török líra rekordmélységben járt, az orosz rubel fél éve nem volt ilyen gyenge. A kolumbiai peso soha nem látott mélyponton járt, a maláj ringit 1998 óta nem volt ennyire rosszul teljesítő – írja a Portfólió.

A szakértők úgy vélik, a mostani folyamat a nyersanyagérzékeny devizák ellehetetlenítése. Mások pedig arra figyelmeztetnek, hogy ez a folyamat ördögi csapda. A gazdaságok ugyanis hirtelen tőkekivonást szenvednek el a befektetői bizalom megingása miatt, a fizetőeszközök tovább gyengülnek, az import megdrágul, a belső kereslet gyengül, ezáltal a gazdasági növekedés is. Ez pedig további tőkekivonáshoz vezethet.

A forint ebben a tekintetben kifejezetten jól teljesít. A feltörekvő piaci devizák közül ugyanis a dollárral szemben csak a lengyel zlotynak, a cseh koronának és a forintnak sikerült erősödnie. Mintha a nagy feltörekvő piaci viharban egy biztonságos sziget lenne a térségünk, miután a befektetők a kezdeti reakciók után már különbséget tudnak tenni az egyes feltörekvő országok és régiók között. Vagyis lényegében egy hét alatt beigazolódott, hogy a Kína által okozott viharból Magyarország és Közép-Európa eddig nyertesként került ki. (A kínai jegybank pár napja váratlanul leértékelte a jüan kereskedési sávjának középpontját, hatalmas hangulatromlást okozva – a szerk.)

Kedvező hír, hogy egyetlen olyan elemzőházat sem találni, amelynél a forint a legsérülékenyebb devizák között lenne. Vagyis nem vagyunk célpont negatív értelemben. Kevésbé sérülékeny helyzetünket elsősorban a külső egyensúly elmúlt években végbement látványos javulásával, a külső adósság csökkenésével és a kedvezőbb makrogazdasági helyzettel hozzák összefüggésbe. Ez alapján a növekedési modell fenntarthatóbbnak tűnik. Ami a monetáris politikát illeti: a Magyar Nemzeti Bank júliusban bejelentette a kamatcsökkentési ciklus végét. Az önfinanszírozási programmal a hazai bankokat a magyar állampapírpiac felé tereli, ezzel a külföldi befektetők szerepe tovább csökken, és így az adósság finanszírozásának kockázatai is jobbak.