A földtörvény garantálja, hogy a három hektár alatti földek meghirdetését követően holnap megkezdődő értékesítések során a termőföldre kizárólag a helyben élő, magyar állampolgárságú földművesek licitálhassanak – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Emlékeztetett, a baloldali ellenzék mindig a külföldiek, hatalmas agrárvállalatok földszerzését támogatta, azonban a kormány úgy véli: a termőföld annál van a legjobb helyen, aki azt megműveli. A miniszter beszélt arról is, hogy hamarosan fontos döntést hozhat Európa a génmódosított összetevőket tartalmazó élelmiszerek jelölésével kapcsolatban.
– Sok bírálat érte az elmúlt időszakban a holnap kezdődő földértékesítési programot. Az állam nem jó gazdája a termőterületeknek?
– Nincs ma Magyarországon állami mezőgazdaság, ezért a legfontosabb cél, hogy a termőterületeken a helyben lakó, magyar állampolgárságú földművesek gazdálkodjanak. A meghirdetett területek nyolcvan százaléka tíz hektár alatti, összesen ötvenezer ingatlanról beszélünk. Ezekkel a területekkel a földművesek ki tudják egészíteni a gazdaságukat, fejleszteni tudnak, az államnak pedig az a célja, hogy eredményes legyen a munkájuk. Ehhez fontos, hogy tulajdonosai legyenek annak a földnek, amelyen gazdálkodnak.
– Ha valóban ez a cél, akkor az ellenzék miért bírálja ilyen hevesen az intézkedést?
– A baloldal az elmúlt időszakban a külföldiek kezére akarta játszani a magyar földet, akik a nyolc éven át tartó MSZP-s kormányzás idején több tízezer hektárt kötöttek le zsebszerződések segítségével. A Demokratikus Koalíció választási programjában szerepelt egy olyan pont, hogy lehetővé kell tenni a nagy agrárvállalatoknak a földszerzést. Semmi nem garantálta volna, hogy ezeket a területeket ne adják el külföldieknek. Hangsúlyozom, azt valljuk, hogy a magyar föld a magyar gazdáknál van a legjobb helyen, akik megművelik. Fontos, hogy az értékesítésre bocsátott területek között nincsenek erdők, valamint természetvédelmi területek, amelyeknek az eladását jogszabályok is korlátozzák.
– Hogyan zajlik a licit?
– A kormányhivatal hirdeti meg az eladásra kijelölt földeket. A törvény szerint az árveréseken csak a helyben lakó földművesek vehetnek részt, akiknek előzetesen regisztrálniuk kell. A kiinduló összeg a helyben szokásos hektáronkénti ár, plusz tíz százalék. A licithez kauciót és letétet kell elhelyezni, az értékesítés a kormányhivataloknál zajlik a megyei jogú városokban. Az eljárást minden esetben közjegyző ellenőrzi, de előírás az ügyvédi jelenlét is. Jó néhány szabály garantálja tehát, hogy a spekulánsokat kiszűrjék a rendszerből.
– Az ellenzék továbbra is azt mondja, hogy a Fidesz-közeliek, a spekulánsok és a tehetősebbek nyerhetnek.
– Ismét kiemelném, csak az indulhat, aki helyben lakik. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy földműves, akinek már van egy közepes gazdasága, ne tudna megvásárolni négy-öt hektárt önerőből vagy akár banki hitel segítségével. A többség biztosan meg tudja vásárolni a területet, sokan már régóta készülnek erre a lehetőségre. Emellett akiknek szükségük van rá, igénybe tudják venni azt a kedvezményes hitelkonstrukciót is, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank a napokban véglegesít. Az elmúlt időszakban hirdetményes úton kisebb állami földekből hétezer parcellát értékesítettünk. Több olyan példát láttunk, amikor a megvásárolandó állami terület a gazdálkodó birtokához kapcsolódott. De említhetném az osztatlan közös tulajdont, amely évtizedek óta komoly gondot okoz. Sokan vádaskodnak, oligarcháznak, azonban elképzelhetetlennek tartom, hogy valaki helyben lakó strómanon keresztül próbál meg földet szerezni, akár zsebszerződéssel, mindezt úgy, hogy húsz évig nem tudja továbbértékesíteni a területet az elidegenítési tilalomnak köszönhetően. A támogatott hitelkonstrukciónál is visszavásárlási joga van az államnak, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek pedig elővásárlási joga. A maximális terület háromszáz hektár lehet. Az ellenzéki vádakkal kapcsolatban emlékeztetném az MSZP-t, hogy kormányzásuk idején is adott el az állam földet. Az LMP-s parlamenti képviselő, Sallai R. Benedek szintén be akart vásárolni, nem is egy parcellát, sőt, védett területeket is.
– Az MSZP mekkora állami területet osztott szét?
– A szocialisták több ezer hektáros nagyságrendben adtak el és adtak haszonbérbe állami földeket nagybirtokosoknak, agrárcégeknek. A szocialista földpolitika nagybirtokpárti, Romániában erre láthatunk negatív példát. Szomszédunkban a földek negyven százaléka külföldiekhez, nagy agrárvállalkozásokhoz kapcsolható. Óriási, túlgépesített mezőgazdasági üzemek vannak a legjobb minőségű földeken. Elsősorban gabonaféléket és ipari növényeket termesztenek, az élőmunka-igénye ennek a módszernek rendkívül kicsi, így a falvakban, városokban nem biztosítanak megélhetést, munkát. Ezalól Székelyföld a kivétel. Mi mást vallunk, az agrárközéposztály megerősítését, a változatos mezőgazdasági termelést.
– Említette a húszéves elidegenítési tilalmat. Mi a garancia arra, hogy egy esetleges kormányváltást követően az Országgyűlés nem írja ezt felül egy döntéssel?
– Az elidegenítési tilalom egy szerződésben foglalt, polgári jogi ügylet. Ezt nem egyszerű módosítania még a törvényhozásnak sem, amely elsősorban jövőbeni normákról dönt. Arra számítok, hogy a gazdaságoknak ezek a területek olyan értékké válnak, amelyeket nem adnak el. A földtörvény pedig rendelkezik arról, hogy a helyben lakók vásárolhassanak földet.
– A földtörvénynek ezt a pontját kifogásolja leginkább az Európai Bizottság. Esetleg ki kell venni a törvényből?
– Várjuk meg, hogy milyen kifogásokat, megállapításokat fogalmaznak meg. Ha szükséges, természetesen módosítjuk ennek alapján a földtörvényt, azonban most az a legfontosabb, hogy megvédjük a szabályozást és ezáltal a termőföldet. A magyar vidék csak a Fidesz–KDNP-kormánytól remélheti a felemelkedést, mivel mi garantáljuk a földvásárlás és a haszonbérlés lehetőségét. Az ellenzéki pártok mindegyike támadja a földtörvényt, a baloldal kimondottan a külföldi nagybefektetők érdekeit tartja szem előtt.
– Azt értékesítés lezárulását követően marad még mozgástere az államnak, folytatódik a Földet a gazdáknak program?
– Most mintegy négyszázezer hektárt hirdetünk meg, azonban várhatóan ennek tíz-tizenöt százaléka nem talál gazdára. Ez lehet például a terület fekvése miatt vagy azért, mert az adott településen nincs olyan gazdálkodó, aki földet szeretne vásárolni. A földalapkezelő több más állami szervtől is vásárol területet. Mindig lesz utánpótlás, és az a jó hasznosítás, ha a kormány a földeket a gazdáknak adja.
– Legutóbb az állami erdészetek gazdálkodásával kapcsolatban tört ki a botrány. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Kehi 2010–2013 közötti időszakra vonatkozó vizsgálata szabálytalanságokat tárt fel. Lesznek szankciók az erdészeteknél?
– Nincsen a birtokomban a Kehi jelentése. A Földművelésügyi Minisztérium csak 2014-ben vette át az erdőgazdaságokat. Látni kell, hogy az erdészetek nem kaptak jogot profitorientált gazdálkodásra. Ehelyett az embereket szolgálják ki, az elmúlt években számos turistautat, turistaházat, tanösvényt és kilátót adtak át.
– Nem vizsgálták az erdészetek működését, amikor azok az agrártárcához kerültek?
– A Kehi az év elején kezdte meg a vizsgálatot, de korábban az Állami Számvevőszék is ellenőrzött. Természetesen ha fény derül a szabálytalan gazdálkodásra, akkor a jogszabályoknak megfelelően fogunk eljárni.
– Hamarosan ismét fontos, génmódosított termékeket érintő témában dönt az Európai Parlament. Pontosan miről határoznak és hol tart hazánk a teljes GMO-mentesség felé vezető úton?
– Három dologról beszélhetünk. Az első a génmódosított növények köztermesztésének teljes hazai tiltása, ami már megtörtént. A második az élelmiszereket tartalmazó génmódosított összetevők jelölése, a harmadik pedig a GM növények kiváltása a takarmányozásban. Most a második kérdésben dönt az Európai Parlament. Az élelmiszereknél fontos feladat a megfelelő jelölés, feliratozás. Ha egy termék például génmódosított szóját tartalmaz, azt fel kell tüntetni a csomagolásán. A magyar társadalom nem szeretne ilyen termékeket fogyasztani, ebben teljes a konszenzus. Mivel a termékeken nem kell jelölni, hogy tartalmaznak-e ilyen anyagokat, ezt külön nyomozással lehetne csak kideríteni. A harmadik dolog a takarmányozás, amelyet jelenleg import, génmódosított szójával, kukoricával oldanak meg. Mi ebből sem kérünk, az importszója kiváltására programot indítottunk. Hektáronként hatvanezer forinttal támogatjuk a szójatermesztést, ennek köszönhetően tavaly óta harmincezerrel hetvenkétezer hektárra nőtt a növény termőterülete. Célunk elérni a százezer hektárt, amely elegendő ahhoz, hogy garantáltan GMO-mentes hazai húskészítményeket fogyaszthassunk.
– Ezeket a törekvéseket nem írja felül a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, ismertebb nevén a TTIP-megállapodás?
– A TTIP-ről szóló legújabb változatból már kikerültek a GMO-val kapcsolatos részek. Természetesen indokolt az éberség, nincs szükségünk arra, hogy génmódosított hozzávalót tartalmazó feldolgozott termék kerüljön Magyarországra.
– A legnagyobb uniós kereskedelmi partnereink hogyan viszonyulnak a GMO-kérdéshez?
– Németországban például már több tartomány kérte a GMO-termesztés betiltását. Az európai uniós tagállamokban a társadalom legnagyobb része elutasítja a GMO-termékeket, az uniós szabályok pedig mindenkire vonatkoznak.
– Más és kedvesebb téma a szőlő és bor, a szüret még tart, a legfrissebb adatok szerint pedig az idén nőtt a borkivitel és csökkent a behozatal. Mi az oka ennek a kedvező fordulatnak?
– Harminc év után 2010-ben új korszak kezdődött a borászatban, mivel a szőlőterület ismét növekszik, jelenleg hatvanhatezer-hétszáz hektár. Ennél a nyolcvanas, kilencvenes években lényegesen nagyobb volt, a szocialista kormányok idején viszont állami támogatással irtották a szőlőt. Az állam most az ültetvények kivágása helyett azok telepítését támogatja, így az elmúlt öt évben háromezer-háromszáz hektárral nőtt a termőterület, amely egy borvidéknyi tőkének felel meg. Több bort kell termelnünk egyfelől a belső piac ellátására, másfelől a jó minőségű hazaival ki kell szorítanunk az importot. Korábban már kiadványba gyűjtöttük a borkiválóságokat. A korábbi kormányok idején a hazai termelés mellett sokáig importra szorultunk.
– Szeptemberben döntött az unió a tejpiac támogatásáról. Stabilizálódott a helyzet? Várható áfacsökkentés az ágazatban?
– Az agrárköltségvetésen felül félmilliárd eurót adott az unió az európai tejpiac stabilizálására, ami nem egy rendkívüli összeg, de ahogy mondják, kétszer ad, aki gyorsan ad. Jelentősebb segítség, hogy az ötvenszázalékos támogatási előleg helyett hetven százalékot tudunk kifizetni, ám az orosz piac elvesztését nem oldja meg az intézkedés. Az áfacsökkentés újra és újra felmerül. Alaposan végig kell gondolni, a költségvetésnek szüksége van az adóbevételekre. Az elektronikus árukövetésnek köszönhetően tisztul a piac, de sajnos a becsületes termelők még mindig hátrányban vannak.
