Gyorsjelentési szezonnak tekinthető ez a hét, ugyanakkor kevés európai és hazai makrogazdasági adat lát most napvilágot. A magyar gazdaságot közvetve a ZEW üzleti hangulatmutató érinti, közvetlenül pedig a bruttó bérek emelkedése lesz a legmeghatározóbb számsor.
A hét első napján Európából nem, az Egyesült Államokból két adat is érkezik. Az egyik az áprilisi New York-i konjunktúraindex, a másik pedig a márciusi kiskereskedelmi értékesítések mutatója – mondta lapunknak Blahó Levente, a Raiffeisen Bank külpiacokra szakosodott elemzője. Hozzátette, a kiskereskedelem területén a februári –0,1 százalék után márciusra 0,3 százalékot várnak az elemzők. Ez és a konjunktúraindex előrejelezheti, befolyásolhatja a második negyedév alakulását.
Kedden Kínából érkeznek adatok: a GDP-re az első negyedévben 6,8 százalékot várnak az elemzők és ugyanezen a napon látnak napvilágot az ipari termelés és a kiskereskedelem év/év adatai is. A kínai ipari termelés csökkenést mutat, míg a kiskereskedelem bővülést – mutatott rá Blahó Levente.
Magyarország szempontjából a német ZEW-hangulatmutató meghatározó, amely 5,1 helyett –1 lehet az elemzők szerint. Blahó Levente azt mondta, ez azt jelzi, a tavalyi növekedés üteme nem biztos, hogy fenntartható, a valószínű forgatókönyv pedig az lehet, hogy a gazdasági bővülés üteme folytatódik, de kissé alábbhagy.
Szintén kedden az Egyesül Államokból érkeznek még adatok, az építési engedélyek és az ipari termelés számai. Szerdán az eurozóna márciusi inflációs adatait ismerhetjük meg, amely 1,4 százalék lesz, s az elemzők nem várnak változást. A hét negyedik napján szintén az Egyesült Államokból kapunk csupán adatot: az áprilisi konjunktúramutató a várakozások szerint huszonegy lesz az egy hónappal korábbi 22,5 után.
A hét utolsó hétköznapján érkezik hazai makrogazdasági adat, a februári hazai bruttó bérekről év/év összevetésben. Blahó Levente szerint még két számjegyű emelkedés várható. Januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal voltak magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc-, illetve tizenkét százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
