A tavalyi egész éves szintet megközelítő mértékben nőttek a külföldi befektetések az idei első fél évben, s a következő időszakban még jobb eredmények várhatók. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) tevékenységéről, sikereiről és hazánk befektetési lehetőségeiről beszélgettünk Ésik Róbert elnökkel.
– Az első fél évben a tavalyi számokat meghaladó mértékben növekedtek a külföldi befektetések Magyarországon. Minek köszönhető a volumennövekedés?
– Összesen harmincnyolc projektben döntöttek úgy, hogy hazánkban valósítanak meg beruházásokat, ez nyolccal több, mint tavaly ilyenkor, a munkahelyek számában negyvenszázalékos a növekedés, az idei 1,3 milliárd eurónyi befektetéssel pedig már megközelítettük a tavalyi 1,4 milliárdot. Amikor egy befektető döntést hoz, sok tényezőt vesz figyelembe. Az alap az adott ország gazdasági és politikai stabilitása, és fontosak még az üzleti környezet különböző elemei. Számít, hogy milyen a munkaerőpiac, milyen az elérhető szaktudás minősége, ára, milyen infrastrukturális viszonyok vannak, számít az egyetemi városok oktatási háttere vagy az irodapiac. Ha figyelembe vesszük, hogy az idei harmincnyolc projektből harminckettő az újrabefektetés, akkor joggal feltételezzük: az itt lévő vállalatok úgy gondolják, érdemes nálunk beruházni.
– Milyen visszajelzések érkeznek a befektetőktől? Mik az erősségeink?
– Az alap a stabilitás: kedvező makromutatóink vannak, a pénzügyi stabilitásunk és a növekedésünk adott, a stabil kormánytöbbség kiszámítható politikai környezetet biztosít, ráadásul megvannak a jövő évi adójogszabályok és a költségvetés is. Mindez a nagyvállatok számára azt jelenti, hogy az üzleti terveiket pontosan és biztonságosan el tudják készíteni.
– A befektetési folyamatban mi a HIPA szerepe?
– Úgy szoktam mondani, hogy állami tulajdonú menedzsment-tanácsadó cég vagyunk. Annyiban különbözünk egy magántulajdonban lévő tanácsadó cégtől, hogy egyfelől a tulajdonosunk a Külgazdasági és Külügyminisztérium, másfelől különleges eszköztárral rendelkezünk. Például az egyedi kormánydöntésen alapuló állami támogatások kezelőszerve a HIPA, így nemcsak információt és tanácsot tudunk a befektetőknek adni, hanem támogatási ajánlatokat is. A három működési pillérünk a beruházók egykapus, teljes körű és ingyenes kiszolgálása.
– Az egyszerű, teljes körű kiszolgálás egyfajta bürokráciacsökkentésnek is felfogható?
– Úgy mondanám, hogy olyan szerepkörben látjuk magunkat, amely összeköti a magán- és az állami szférát. Állami tulajdonosunk van, de az ügyfélélmény szempontjából egy nagy nemzetközi tanácsadócégként működünk, kiemelt befektetői fókusszal. Gyors, megbízható információkat adunk, és Magyarországot mint befektetési helyszínt értékesítjük.
– Az első fél éves számainkkal mennyire számítunk sikeresnek a régióban?
– A legnagyobb versenytársunk a visegrádi négyek másik három országa, de vannak olyan esetek, amikor Costa Ricával, Malajziával vagy Marokkóval kell versenyeznünk. A régióból az idén a lengyel befektetési statisztika áll rendelkezésre: ők 31 projektről, 7049 munkahelyről és 385 millió euróról számoltak be. Ez azt jelenti, hogy projektszámban héttel, munkahelyek terén közel ezerötszázzal, befektetési összeg szempontjából pedig egymilliárd euróval sikerült őket túlszárnyalnunk. Ha figyelembe vesszük, hogy Lengyelország negyvenmilliós, akkor büszkék lehetünk a számainkra.
– Érdekes adat, hogy az idei első fél évben a hagyományos Németország helyett az Egyesült Államok vezet a letárgyalt projektek számában. Hogyan alakult ki ez a sorrend?
– Az idén a megtárgyalt projektek és a létrehozott munkahelyek számában az Egyesült Államok vezet, de a befektetett tőke nagyságrendjében a németek az elsők. Az amerikai elsőség csak annyit jelent, hogy talán sikerült kicsit jobban felpörgetni a befektetési tárgyalásokat, volt néhány pozitív döntés, amely már régóta érlelődött. Az amerikaiak közül talán a Flowserve társaságot emelném ki, amely pumpákkal, szelepekkel foglalkozik, és az első globális üzleti szolgáltató központját Debrecenben hozta létre.
– Hogyan alakul a keleti nyitás? A kormány ugyan szorgalmazza, de meglátszik az HIPA tevékenységében is?
– Nálunk is szép számmal jönnek keletről: tavaly a befektetői rangsor negyedik, ötödik és hatodik helyén állt Kína, India és Japán, s az idei első fél évben is előkelő helyen áll Japán és Kína. Sőt, az év zöldmezős, tehát új, kezdő beruházója tavaly a Samvardhana Motherson Group, 2014-ben pedig az Apollo Tyres nevű indiai cég volt.
– És Oroszország?
– Egyelőre nem képvisel jelentős részarányt. Felmerül időről időre egy-egy befektetési lehetőség, de jelen pillanatban nem számítunk arra, hogy Oroszország a legnagyobb befektetők egyike lenne. Azokkal a tervekkel, amelyekkel megkeresnek minket, természetesen foglalkozunk, de nem jelentkeztek jelentős számban.
– A féléves jelentésük külön kiemeli, hogy nagy hangsúlyt kap a Budapesten kívüli helyszíneken történő befektetések szorgalmazása. Mik az ügynökség eszközei és módszerei ezzel kapcsolatban?
– Fontos ez a stratégiai irány: egyfelől minél nagyobb arányban valósuljanak meg projektek a fejlődő régiókban, másfelől minél nagyobb arányban legyenek ezekben a régiókban magas hozzáadott értékű projektek. Az elsővel kapcsolatban kiemelendő, hogy az idei projektek több mint fele, tavaly a negyven százaléka került fejlődő régióba. Persze mi is igyekszünk elősegíteni, a támogatási rendszert is olyan irányba módosítottuk, hogy vidékre minél több projektet tudjunk vinni. Például a magas hozzáadott értékű, szolgáltatási típusú projekteknél, ötven alkalmazott felett, ha vidéki helyszínt választ a befektető, és elkötelezi magát legalább öt évre, akkor egyedi kormánydöntés alapján támogatást nyerhet.
– Mi a Befektetőbarát Település Program értelme és célja?
– Amikor egy befektető választ, nemcsak országot, hanem konkrét települést, ipari parkot választ. Fontos, kik lesznek a partnerek, a helyi önkormányzattal, a park vezetőségével az első látogatás alkalmával ki kell alakulnia a bizalomnak. Olyan képzési programot raktunk össze, amelyben a helyi vezetőket tájékoztatjuk a tapasztalatainkról, mire kell odafigyelni a befektetőkkel való tárgyaláskor. Ha valakinek hatvan perce van meggyőzni egy beruházót, nem mindegy, mire helyezi a hangsúlyt. Ötvennégy település jelentkezett be eddig a programba, s harmincnégy sikeresen el is végezte a kurzust.
– Szóval ez egy tanfolyam, ahol vizsgázni kell?
– Igen, az. A legutolsó feladat egy vizsgafeladat, amely során stratégiai dokumentumból és prezentációból álló pályázati anyagot kell összerakni, olyan érvanyagot, amellyel egy képzeletbeli befektetőt a városba lehet vonzani.
– Kiemelik azt is a féléves jelentésben, hogy a HIPA támogatja a hazai beszállítók szerepének erősítését a külföldi beruházók mellett. Hogyan működik ez a rendszer?
– Több tevékenységünk célozza meg a fejlesztést. Van, hogy a minősített beszállítói adatbázisunkból ajánlunk egy már bizonyított céget a kkv-k, azaz a kis- és középvállalkozások szektorából a befektetőnek, amelyek érdeklődnek egy termékkategória vagy szolgáltatáscsomag iránt. Egy másik tevékenységünk, hogy a kkv-k részére képzéseket szervezünk: vállalatirányítási vagy minőségbiztosítási képzéseket. A harmadik módszer, hogy dedikált beszállítói fórumokat tartunk. Ha érkezik egy befektető, megkeressük, hogy lehetőleg minél több helyi beszállítót vegyen igénybe, és megszervezzük neki a fórumot.
– Hogyan tudják ösztönözni a külföldieket, hogy magyar beszállítót válasszanak? Ez alapvetően üzleti kérdés.
– Gazdaságilag meg kell, hogy érje a befektetőnek helyi beszállítót használni. Mi abban tudunk segíteni, hogy a kkv-knak átadjuk a szükséges tudást, létrehozzuk a kapcsolatokat. Ugyanakkor például a stratégiai partnerségi megállapodásokban van egy olyan kitétel, hogy minél több magyar beszállítót kell lehetőséghez juttatni. Ám ha van olyan kkv, amelynek kapacitásbővítésre van szüksége ahhoz, hogy meg tudjon felelni a beruházó igényeinek, akkor tudunk támogatást biztosítani.
– Létezik olyan egyeztető fórum, ahol a már itt lévő befektetők megoszthatják a tapasztalataikat, vagy visszajelzéseket adhatnak?
– Ez része a három pillérnek, a teljes körű ügyintézésnek: nemcsak a kezdeti fázisban vagyunk jelen, de akár az építési, működési fázisban is. Ez kulcseleme a szolgáltatásunknak, már csak azért is, mert az újrabefektetések képviselik a legnagyobb részét a befektetéseknek. Ráadásul hasznos is, mert visszajelzéseket kapunk olyan témákban, mint a szabályozási környezet módosítása a még vonzóbb beruházási környezet elérése érdekében. Voltak már sikereink, például a munkaerő-mobilitási csomag a vállaltoktól érkezett visszajelzés alapján, a HIPA javaslatára és a minisztérium támogatásával készült el.
– Miket szoktak a befektetők jelezni?
– Az ötletek zöme az adójogszabályokat, a munkaerőpiacot érinti, és infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatban is vannak meglátások. A teljes körű ügyintézésbe beletartozik, hogy gyakorlatilag bármivel megkereshetnek minket, igyekszünk mindenben segíteni, amiben tudunk, vagy felvesszük a kapcsolatot az illetékesekkel.
– Melyek azok a kérdések, amelyekben biztos, hogy nem tudnak segíteni?
– Volt már olyan kérés, hogy segítsünk a munkaerő megtartásában. Ez szerintünk nem a mi dolgunk, hanem a vállalatvezetés feladata.
– Milyen visszajelzéseket kapnak az oktatási helyzetünkről?
- A munkaerő színvonalával, hozzáállásával, motivációjával kapcsolatban nagyon pozitívak a visszajelzések. Külön kiemelik a duális képzést, a vállalatok elvárása is az, hogy növekedjen az ilyen típusú képzések száma. A tanműhelyeket is nagyra értékelik a cégek, ahol a diákok gyakorolhatnak.
– Az első fél év adatai mellett milyen kilátásokkal számol a második fél évre és 2017-re?
– Kedvezőekkel. Túl akarjuk teljesíteni a tavalyi évet. Jelenleg 169 befektetési tárgyalás van folyamatban 4,8 milliárd eurónyi befektetéssel, amely így összesen több mint 33 000 munkahelyet jelenthet.
– Tehát a kormányzat kész arra, hogy intézkedésekkel támogassa a további befektetéseket?
– A HIPA készen áll arra, hogy ajánlásokat tegyen a kormányzat számára. Annak érdekében, hogy Magyarország még az eddigieknél is vonzóbb befektetési környezet legyen.
