Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 2,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk és az élelmiszerek ára nőtt. Februárhoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek az árak - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az első negyedévben is 2,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,5 százalék volt, az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal emelkedett a változékony árú termékektől megtisztított szűkebb kosárra számolt árszínvonal.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: átlag fölött drágultak az élelmiszerek, ebben még érződik a tavaly őszi áremelések hatása is. Februárhoz viszonyítva átlag fölött emelkedett a friss zöldségek és gyümölcsök ára. Az üzemanyagárak ugyanakkor havi és éves összevetésben is csökkentek - jelezte.
Tavaly márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,1 százalékkal emelkedett, 0,2 százalékponttal gyorsabban a februárinál. Ezen belül a tojás 27,0, a vaj, vajkrém 14,2, a száraztészta 11,1, a tejtermékek 6,9, a tej 5,9, a kenyér 5,6 százalékkal drágult. A cukor 18,1 százalékkal olcsóbb lett. A legnagyobb mértékben, átlagosan 10,4 százalékkal a dohányáruk ára nőtt egy év alatt, a szeszes italok ára 3,3 százalékkal emelkedett.
A háztartási energia 1,4, ezen belül a tűzifa 13,3, a palackos gáz 5,4 százalékkal drágult. Az áram, a vezetékes gáz és a távfűtés ára nem változott.
Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,4, ezen belül a járműüzemanyagokért 2,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, az árucsoport árszintjét a tankönyvek árának szeptember óta tartó 58,7 százalékos zuhanása jelentősen lehúzta.
A tartós fogyasztási cikkek ára 1,2 százalékkal csökkent, legjobban a használt autók ára esett 9,7 százalékkal, míg az új autók 2,1 százalékkal drágultak. A telefonok, számítógépek 4,1 százalékkal lettek olcsóbbak tavaly március óta.
A szolgáltatások tarifái átlagosan 1,1 százalékkal emelkedtek, ezen belül a lakbérek 4,3, a háztartási szolgáltatások 6,8 százalékkal drágultak, a belföldi üdülés 8,1 százalékkal kerül többe, a telefonálás, internethasználat 6,6 százalékkal olcsóbb lett.
Februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,3 százalékkal emelkedett. Ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,8, a száraztészta 1,7, a péksütemények 1,2 százalékkal többe, a tojás 6,5, a cukor 2,8 százalékkal kevesebbe került.
A tartós fogyasztási cikkek ára 0,2, az egyéb cikkeké 0,5 százalékkal csökkent, utóbbin belül a járműüzemanyagokért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Virovácz Péter, az ING közgazdásza megállapította, a piaci várakozásokkal összhangban van a fogyasztói árak márciusi emelkedése. Az inflációs nyomás miatt a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) továbbra sem kell aggódnia, így a közeljövőben nem várható irányváltás a jegybanktól - jegyezte meg az elemző. Az ING várakozása szerint a következő hónapokban lassan ugyan, de tovább erősödhet az inflációs nyomás. A pénzintézet az idei évre átlagosan 2,6 százalékos inflációval számol, míg az év végre 2,8 százalék közeli árszínvonal-emelkedést jelez előre.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője megjegyezte: az év első hónapjait visszafogott drágulás jellemezte, a második negyedévtől azonban gyorsulás várható, az infláció decemberre elérheti a 3 százalékot. Az elemző szerint az infláció gyorsulásában egyrészt a bázishatás játszik majd szerepet, tavaly ugyanis áprilistól júniusig csökkent az infláció, majd hullámzó adatokat produkált. A bázishatás mellett a lakossági fogyasztás felfutása is a gyorsulás irányába mutat. Az importált infláció alacsony, ennek emelkedése tovább gyorsíthatná a magyar inflációt - mutatott rá Németh Dávid. A K&H elemzője kiemelte: a két százalékos múlt havi infláció nem meglepetés, a piac erre számított.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt hangsúlyozta: a dinamikus bérnövekedés továbbra sem jelenik meg az árakban, a fogyasztói árak emelkedése megfelel a várakozásoknak. Az év eleji célzott áfacsökkentések is támogatják az alacsony inflációt - vélekedett az elemző. A Takarékbank szakembere úgy látja, a következő hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt az infláció megközelítheti a 3 százalékot, év végére azonban visszaeshet 2,5 százalékra. Jövőre az elemző szerint tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél. Az MNB középtávon nem kényszerül szigorításra, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával - vélekedett Suppan Gergely.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője megjegyezte: a KSH által mért tényadat elmaradt a várakozásoktól, hiszen a Bloomberg által készített felmérés 2,1 százalékos inflációt prognosztizált. Továbbra is kifejezetten alacsony inflációs nyomás figyelhető meg a termékek és szolgáltatások széles körében - hangsúlyozta az elemző. Az alacsony inflációhoz a tavalyi magas bázis, a célzott áfacsökkentések, az alacsony importált infláció, valamint az olcsóbb üzemanyagárak is hozzájárultak - összegezte Ürmössy Gergely. Az elemző szerint a lassú infláció jelensége minden bizonnyal átmeneti lesz, a kérdés az, hogy mikor gyorsul fel szemmel láthatóan és érdemben a KSH által mért árdrágulás. A cél alatt lévő inflációs mutató továbbra is fontos érve maradhat az MNB-nek a laza monetáris politika fenntartása mellett - hangsúlyozta az elemző.
