Gazdaság
Dobogón a kereskedelmi forgalomban
Egyre több pénzt költhetnek el élelmiszerre a magyarországi fogyasztók
Értékben 4,6 százalékkal növekedett a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem forgalma az első negyedévben a tavalyi első három hónaphoz képest. Ez a harmadik legnagyobb mutató a vizsgált huszonegy európai ország rangsorában.
Törökországban az élelmiszer-kiskereskedelem 9,7, a lengyeleknél pedig 4,8 százalékkal gyarapodott – olvasható a Nielsen elemzésében.
Szűcs-Villányi Ágnes, a cég osztályvezetője jelezte: a mennyiségi eladások 1,3 százalékos növekedésével ahhoz a tizennégy országhoz tartozunk, ahol pozitív a trend. Hozzáfűzte: szerepet játszik ebben az is, hogy emelkedett azon magyar fogyasztók száma, akiknek maradt szabadon elkölthető pénzük, miután kifizették létfenntartási költségeiket.
Ez már a nyolcadik egymás után következő negyedév, amikor Európában dobogós helyet foglalunk el élelmiszer-kiskereskedelmünk bevételének növekedési arányával. Mennyiséget tekintve pedig hat éven át tartó folyamatos csökkenés után, 2014 első negyedévében fordult emelkedőbe az irány, ami megszakítás nélkül pozitív, most már kilenc negyedéven át.
Európában 2016 januárja és márciusa között a napi fogyasztási cikkek, így az élelmiszerek, italok, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok átlagára 2010 első három hónapja óta a legalacsonyabb mértékben, 0,7 százalékkal emelkedett. A fogyasztók többet vásárolnak ezekből a termékekből, így az értékesítés is nőtt, 0,8 százalékkal. A pozitív trend már a nyolcadik egymást követő negyedévben tart.
Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi ismeretek igazgatója megállapította: Európát lehúzta az első negyedévben, hogy jelentősen csökkentek az árak az öt nagy piac közül kettőben, Németországban és Olaszországban. Hozzátette: az alacsonyabb árakat a kiskereskedelemben zajló éles verseny és a termelési költségek csökkenése okozza, főként az olcsóbbá vált energia. Négy országban mérséklődött az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma: leginkább Görögországban, majd Finnországban, csekélyebb mértékben Svájcban és Németországban.
Nyugat-Európa öt nagy piaca közül Spanyolországban volt a legnagyobb a növekedés, három-, Franciaországban pedig kétszázalékos. Olaszországban változatlan maradt az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma. Az Egyesült Királyság hat negyedéven át tartó csökkenés után most először került a pozitív zónába, fél százalékkal. Németországban a forgalom mérséklődése és a mennyiségi eladás 1,2 százalékos növekedése mellett az átlagáraknál mínusz 1,6 százalékot regisztráltak.
Törökországban az élelmiszer-kiskereskedelem 9,7, a lengyeleknél pedig 4,8 százalékkal gyarapodott – olvasható a Nielsen elemzésében.
Szűcs-Villányi Ágnes, a cég osztályvezetője jelezte: a mennyiségi eladások 1,3 százalékos növekedésével ahhoz a tizennégy országhoz tartozunk, ahol pozitív a trend. Hozzáfűzte: szerepet játszik ebben az is, hogy emelkedett azon magyar fogyasztók száma, akiknek maradt szabadon elkölthető pénzük, miután kifizették létfenntartási költségeiket.
Ez már a nyolcadik egymás után következő negyedév, amikor Európában dobogós helyet foglalunk el élelmiszer-kiskereskedelmünk bevételének növekedési arányával. Mennyiséget tekintve pedig hat éven át tartó folyamatos csökkenés után, 2014 első negyedévében fordult emelkedőbe az irány, ami megszakítás nélkül pozitív, most már kilenc negyedéven át.
Európában 2016 januárja és márciusa között a napi fogyasztási cikkek, így az élelmiszerek, italok, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok átlagára 2010 első három hónapja óta a legalacsonyabb mértékben, 0,7 százalékkal emelkedett. A fogyasztók többet vásárolnak ezekből a termékekből, így az értékesítés is nőtt, 0,8 százalékkal. A pozitív trend már a nyolcadik egymást követő negyedévben tart.
Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi ismeretek igazgatója megállapította: Európát lehúzta az első negyedévben, hogy jelentősen csökkentek az árak az öt nagy piac közül kettőben, Németországban és Olaszországban. Hozzátette: az alacsonyabb árakat a kiskereskedelemben zajló éles verseny és a termelési költségek csökkenése okozza, főként az olcsóbbá vált energia. Négy országban mérséklődött az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma: leginkább Görögországban, majd Finnországban, csekélyebb mértékben Svájcban és Németországban.
Nyugat-Európa öt nagy piaca közül Spanyolországban volt a legnagyobb a növekedés, három-, Franciaországban pedig kétszázalékos. Olaszországban változatlan maradt az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma. Az Egyesült Királyság hat negyedéven át tartó csökkenés után most először került a pozitív zónába, fél százalékkal. Németországban a forgalom mérséklődése és a mennyiségi eladás 1,2 százalékos növekedése mellett az átlagáraknál mínusz 1,6 százalékot regisztráltak.