Felfelé tolja az összes bérkategóriát a minimálbér-emelés, az alacsony fizetési kategóriába tartozók évente 183 ezer forinttal vihetnek többet haza – mondta Cseresnyés Péter államtitkár. Az egyik munkaadói érdekképviselet szerint áprilisban újabb bértárgyalásokra lehet szükség.
Cseresnyés Péter államtitkár és Palkovics Imre szakszervezeti vezető (Fotó: Nagy Balázs)
Évente 183 ezer forinttal vihetnek többet haza az alacsonyabb bérkategóriában keresők a bérmegállapodás eredményeképpen – jelentette ki tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és -képzésért felelős államtitkára. Cseresnyés Péter szerint az alacsonyabb bérek emelése a felsőbb fizetési kategóriát is felfelé nyomhatja. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése közvetlenül 1,2 millió munkavállaló bérét növelte, nettó jövedelmük összesen 220 milliárd forinttal gyarapszik egy év alatt. A politikus úgy véli: az utóbbi hónapokban több cég is jelezte, hogy egyéb bérkategóriákban is jelentős emelésre lehet számítani.
Megjegyezte: a közszférában is emelkedtek a bérek idén januártól, például a rendőrök, tűzoltók, a büntetés-végrehajtásban dolgozók és a katonák jövedelme öt százalékkal, a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetménye átlagosan 24 százalékkal nőtt, az adóhivatal dolgozói pedig további öt százalékkal, a felsőoktatatásban oktatók, kutatók szintén öt százalékkal keresnek többet.
Cseresnyés Péter az MTI szerint elárulta, hogy szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat, hogy a megállapodás alapján érvényesítették-e a béremelést.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta: 2019-re megszűnhet a dolgozói szegénység Magyarországon, vagyis a szakmunkás-bérminimum, illetve az átlagminimálbér nettó értéke elérheti a létminimum összegét. A minimálbér feletti kategóriákban kialakult bértorlódás szerinte egyszerre kihívás és lehetőség a tárgyalásra, hogy miként lehetne az átlagbér felett keresők jövedelmét is megemelni.
A kormányzat a kis- és középvállalkozásokra (kkv) hárította a bérrendezés problémáját, és nem biztos, hogy ezt a szektor kibírja – mondta lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint az öt százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés nem kompenzálja a vállalkozásokra telepített minimálbér- és garantált bérminimum-emelést. Hozzáfűzte: a munkavállalók és az állam jól jártak a megállapodással, a vesztesek a vidéki kisvállalkozások, amelyek tevékenysége sok élőmunkával jár. Úgy véli: ezt a szektort a bérrendezés a fekete- és szürkegazdaság, avagy a megszűnés felé sodorhatja. Szerinte meg kell várni az első három hónapot, az ország elmaradottabb részein a béremelés olyan gondokat okoz, hogy áprilisban megint le kell ülni tárgyalni.
Ismert, a kormány, a munkavállalók és munkáltatók képviselői között tavaly novemberben megkötött egyezség értelmében idén január elsejétől a minimálbér havi összege 15, míg egy évvel később további nyolc százalékkal nő, a garantált havi bérminimum ez év elejétől huszonöt, 2018 januárjától pedig további tizenkét százalékkal emelkedik.
