Magyarország is rákerült a Forbes új, huszonöt országgal foglalkozó befektetési térképére.
A nemzetközi Forbes magazin online kiadása Magyarországról és a magyar befektetési lehetőségekről szól, egyébként ebben a sorozatban mutatja be Sara Zervos szerző a legfontosabb fejlett és feltörekvő országok aktuális gazdasági helyzetét és a befektetési lehetőségeket.
A Forbes összeállítása azzal kezdődik, hogy Magyarország szokatlan sikertörténettel vészelte át a pénzügyi válságot, holott korábban, a nagy globális recesszió idején az elemzők előszeretettel temették hazánkat.
A szokványos utat hirdető válságmenedzsment helyett 2010-ben az Orbán Viktor által vezetett kormány figyelmen kívül hagyta a széles körben elfogadott makrogazdasági tanácsokat, és szokatlan eszközökhöz nyúlt. Utóbbiak nem nevezhetők piacbarátnak, azonban hosszabb távon működőképesnek bizonyultak a gazdaság számára - emeli ki írásában a szerző.
Az elemzés alapján 2015–2016-ban az egyik legmagasabb gazdasági növekedést produkálta Magyarország, s néhány év alatt sikerült csökkenteni a háztartások adósságát, és stabilizálódtak a lakossági pénzügyek. A német gazdaság felfutásával párhuzamosan a magyar is erősödött, ebben azonban a rekordalacsony magyar alapkamat is segített. Az összefoglaló rámutat arra is, hogy hazánk „adóssága drasztikus csökkenésbe váltott”, s a kormány fegyelmezett költségvetési politikát folytatott az elmúlt években.
Előretekintve, a gazdaság növekedése viszonylag magas maradhat. Ugyanakkor néhány kockázat továbbra is jelen van: így például a menekültválság és a Volkswagen-dráma. A cikk kitér arra is, hogy a magyar tőzsdeindex 2015 óta látványos menetelésen ment keresztül, ennek hátterében pedig a kormány bankadó-csökkentési javaslata és a Fitch kilátásjavítása állt.
Közben az idén akár két hitelminősítő is felminősítheti Magyarországot, s ezzel kikerülhet a bóvlikategóriából, amelynek hatására a szerző szerint jelentős új tőke áramolhat be az országba. A pozitív fundamentumok következményeként pedig a forint felértékelődhet. „Ha az ország visszaszerzi befektetésre ajánlott minősítését, akkor a magyar eszközök úgy viselkedhetnek, mint egy fejlett ország eszközei, nem pedig mint egy feltörekvő ország eszközei” - állítja végkövetkeztetésként a szerző.
