A gazdáknak évek óta már az egyre szélsőségesebb klímához kell alkalmazkodniuk, átlagos időjárású évről ma már nem beszélhetünk.
Az idén például csak április második felében érkezett meg a mezőgazdaságban várva várt, jelentős mennyiségű csapadék: eső, sok helyen hó, havas eső hullott – közölte a földművelésügyi miniszter. Ennek ellenére a tavaszi árpa, a magborsó, a zab, a zöldborsó, a cukorrépa, a napraforgó és a burgonya vetése gyakorlatilag befejeződött, a kukoricának már csak húsz százaléka, a szójának viszont csaknem fele vár elvetésre – jelezte Fazekas Sándor tegnap, a Kossuth rádió adásában.
A földművelésügyi miniszter elmondta: a téli és a tavaszi fagy együttesen negyvenezer hektáron okozott kárt, a legtöbb bejelentés Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyéből érkezett. Eddig összesen négyezer-hatszáz káreseményt jelentettek be a gazdák, de ez a szám még nőhet, hiszen a tavaszi fagykár bejelentésének határideje május 15. A tavaszi fagy leginkább a szőlőben, az almában, a meggyben, valamint a szilvában tett kárt.
Agrárkár-enyhítésre ebben az évben huszonötmilliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, a kérelmeket a Magyar Államkincstárhoz kell benyújtani. A miniszter hangsúlyozta: a kockázat-megelőzés, a termelői öngondoskodás, a biztosítás kiemelt fontosságú, mert a kárenyhítési feltételeket teljesítő termelőnek megtéríthetik a kára jelentős részét. Fazekas Sándor hozzáfűzte: emellett a tárca által kidolgozott áthidaló hitel százszázalékos kamat-, kezességi díj- és hitelfelvételhez kapcsolódó költségtámogatást jelent a gazdáknak a kárenyhítő juttatás kifizetéséig.
A földművelésügyi miniszter elmondta: a téli és a tavaszi fagy együttesen negyvenezer hektáron okozott kárt, a legtöbb bejelentés Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyéből érkezett. Eddig összesen négyezer-hatszáz káreseményt jelentettek be a gazdák, de ez a szám még nőhet, hiszen a tavaszi fagykár bejelentésének határideje május 15. A tavaszi fagy leginkább a szőlőben, az almában, a meggyben, valamint a szilvában tett kárt.
Agrárkár-enyhítésre ebben az évben huszonötmilliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, a kérelmeket a Magyar Államkincstárhoz kell benyújtani. A miniszter hangsúlyozta: a kockázat-megelőzés, a termelői öngondoskodás, a biztosítás kiemelt fontosságú, mert a kárenyhítési feltételeket teljesítő termelőnek megtéríthetik a kára jelentős részét. Fazekas Sándor hozzáfűzte: emellett a tárca által kidolgozott áthidaló hitel százszázalékos kamat-, kezességi díj- és hitelfelvételhez kapcsolódó költségtámogatást jelent a gazdáknak a kárenyhítő juttatás kifizetéséig.
