A családok támogatására bő kézzel áldozónak, ugyanakkor az ideinél lazábbnak ítélték a 2017-es büdzsé tervezetét az Országgyűlés költségvetési bizottságának tegnapi kerekasztal-beszélgetésére meghívott kutatók.
Az elmúlt évek fegyelmezett költségvetései után a 2017-es büdzsé nem megszorító, hanem lazább politikát vetít előre. Az otthonteremtés és átfogóan a családpolitika támogatása viszont kétségtelenül hosszú távú befektetést jelent a kormány számára – fogalmaztak szinte egyöntetűen a bizottsági ülésen felszólaló szakértők.
György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza szerint a jövő évi költségvetési törvényjavaslat átlátható, kiszámítható, megfelel az óvatosság elvének. A szakember kiemelte: 2017 lesz a hatodik olyan esztendő, amikor a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka alatt marad a hiány mértéke, és a felgyülemlett államadósságot is mind hatékonyabban sikerül belső forrásokból finanszírozni. György László külön kiemelte, hogy a 2017-es büdzsé egyik súlypontját jelentő családpolitikai és otthonteremtési támogatások jövőre már a GDP öt százalékát is elérik, ami szinte példátlan az EU-ban.
A törvényjavaslattal kapcsolatban kritikát fogalmazott meg Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa, Oblath Gábor, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Ádám Zoltán, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. ügyvezető igazgatója, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Intézet elnök-vezérigazgatója, valamint Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője. Meglehetősen optimistának ítélték többen az új magyar konvergenciaprogramot, különösen a gazdasági növekedés három százalékot meghaladó szintjét illetően.
Szakértői vita alakult ki az ülésen arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok vagyonának állampapír-piaci befektetése mennyire jogszerű. A polémia középpontjában az állt, vajon a jegybank közvetlenül az államtól vásárolja-e a papírokat vagy a másodpiaci kereskedelemben. Az első variáció ugyanis de jure a világ jegybankjai számára nem engedélyezett, hiszen ezzel közvetlenül finanszíroznák az államot, míg az utóbbi megoldás nem tiltott, és élnek is sokan e lehetőséggel. Így például az amerikai Fed, az Európai Kereskedelmi Bank vagy a Bank of England.
Benyújtva a 2017-es büdzsé javaslata
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek a 2017-es költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. A parlament honlapján tegnap este megjelent tervezet a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza. A javaslatban egyes törvények deregulációjára is sor kerül, ennek során harminchét törvény módosítása és hat hatályon kívül helyezése történik meg. A tervezet például tartalmazza, hogy az államadósság változásának átláthatósága és követhetősége érdekében a zárszámadás során a kormánynak nem csupán az államadósságot, hanem az államadósság állományának változását is be kell mutatnia. (BG)
