Az utolsó kocát is lajstromba vennék

- Tart attól, hogy sertések masíroznak majd a Lánchídon?

- Reméljük, hogy nem lesz szükség erre. Megértjük a sertéstenyésztők problémáit, és igyekszünk javítani a helyzetükön. A 2010-es hatmilliárd forinthoz képest idén már 17,7 milliárdot szánunk állatjóléti támogatásra, ami jelentős emelkedés. Ebből 9,1 milliárd a hízó állatjóléti és 8,6 milliárd forint a koca állatjóléti támogatás. Ha ezek a források nem lennének, már összeomlott volna a sertéságazat.

- A nem túl rózsás helyzetben szerepet játszik az is, hogy alacsonyak a sertésfelvásárlási árak, s ráadásul beszerzési, illetve önköltségi ár alatt zúdul be az importhús.

- Az alacsony felvásárlási árak nemcsak nálunk, hanem a többi európai országban is gondot jelentenek. A probléma megoldására európai választ kellene adni. A magyar sertésfelvásárlási árak a német és a holland piaci árakat követik. A kialakult helyzet oka az Európát elárasztó, nagy mennyiségű spanyol fagyasztott hús.

- A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége, az MSTSZ ezer forintért állítja ki a tenyészkoca állatjóléti igazolásokat. Ez feltétele a támogatás kifizetésének, ami sokaknak nem tetszik.

- Akkor lesz több sertés Magyarországon, ha a kocák létszámát növeljük, azaz támogatjuk a tenyésztőket, hogy foglalkozzanak kocákkal. Ennek érdekében célzott támogatást vezettünk be tavaly, amelynek révén kocánként 38 580 forinthoz jutnak a tenyésztők, amennyiben mind az öt állatjóléti feltételnek megfelelnek. Az első év átmeneti volt, a kifizetéseket önbevallás alapján hajtottuk végre. Az idén azonban már csak az olyan koca után lehet támogatást igényelni, amelyet egyedileg nyilvántartanak az ENAR-rendszerben, és teljes körűen igazolják a szükséges állatjóléti feltételeket. A szövetség munkatársai nemcsak egyszerű igazolást adnak ki, hanem az állatjóléti feltételek meglétét garantáló méréseket is elvégzik, valamint az ENAR-ban folyamatosan nyomon követik a valós kocalétszámot. Az elmúlt két hónapban négyszáz sertéstartó csatlakozott a MSTSZ-hez, így a szövetségnek közvetlenül százhuszonnégyezer tenyészkocára van rálátása.

- Hány anyakoca van jelenleg Magyarországon?

- A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rendszerében több mint tízezer kocatartó szerepel, míg a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kétszázezer kocát tartanak Magyarországon. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) legfrissebb adatai szerint ötszázhatvanhat kocatartó adott be kifizetési kérelmet kétszáztizennégyezer kocára. Nos, ha valóban mindössze tízezer gazda tart tenyészkocát Magyarországon, akkor vajon hány koca van a maradék kilencezer-négyszáz kocatartónál? Egyedi nyilvántartási rendszer Magyarországon a juhoknál és a szarvasmarháknál működik, a sertéseknél azonban nem. Az MSTSZ egyik fő célja az ágazat valós helyzetének a feltárása.

- A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, vagyis a NAK a minap azt javasolta, hogy mielőbb fizessék ki a támogatásokat a sertéstenyésztőknek, és szükség lenne a keret húszszázalékos megemelésére. Egyetért ezzel?

- Teljesen egyetértek a NAK javaslatával. Az előző évben a beadott kérelmek nyolcvanöt százaléka hiánypótlásra szorult, emiatt az MVH csak több hónapos késéssel utalhatta a kifizetéseket. Az MSTSZ területi felelőseinek az egyik feladata a kocatartók informálása és a szükséges igazolások időben való kiadása. A szövetség a sertéstartókat képviseli, ezért nekünk is érdekünk, hogy a kifizetések időben megvalósuljanak. A támogatás keretösszege növelhető további húsz százalékkal abban az esetben, ha a jelenlegi forrás nem lenne elég a kifizetésekhez. Célunk, hogy se jogosulatlan kifizetések, se visszaosztás ne legyen a támogatások esetében.

- A fejlődő és a fejlett országok sertéshúsfogyasztása is növekszik, főként Ázsiában és Dél-Amerikában. Profitálhat ebből a magyar sertéságazat? Hol nyílhatnak új exportpiacok?

- Sok lehetőség rejlik a távol-keleti sertéshúsexportban. Igaz, ezekben az országokban jelentős a sertéstenyésztés, de akkora a sertéshús iránti igény, hogy a belső piacaikat nem képesek ellátni. Dél-Amerikába nehéz lenne betörnünk, Brazília ugyanis meghatározó sertéstenyésztő ország a világon. Egyébként Magyarországon is fel kellene lendíteni a sertéshúsfogyasztást, mert az utóbbi húsz évben csaknem a felére csökkent.

- A közelmúltban azt nyilatkozta, hogy nagy a káosz az ágazatban. Ezt mire értette?

- Rendet kell tenni az ágazatban, szervezettségre van szükség, és a sertéstartók érdekeit még hatékonyabban kell képviselni. A feketegazdaság aránya 2013 előtt még elérte az ágazatban a negyven százalékot, ám ez az arány az elmúlt években jelentősen visszaesett. Köszönhetően a sertésprogram eredményeinek, így az élő és félsertések áfájának öt százalékra csökkentésének. A kocák egyedi jelölésével még inkább vissza akarjuk szorítani a feketegazdaságot. Azoknak a sertéstartóknak kívánunk nagyobb támogatást adni, akik átlátható módon gazdálkodnak. Magyarországon ugyanis a húsminősítés átláthatatlan módon zajlik. Míg Nyugat-Európában csak minősítés alapján fizetik ki a vágóhidak a sertéstartókat, addig nálunk a hízók felét élősúlyban adják el. A minősítőhellyel rendelkező vágóhidakon annyiféleképpen minősítenek, ahány minősítőhely van. A minősítés eredményét pedig csak hetekkel később kapják meg a gazdák. Gond az is, hogy nincsenek nagy teljesítményű vágóhidak, és a meglévők sem versenyképesek a nyugatiakkal szemben. Mohácson lesz ugyan egy korszerű vágóhíd, de szükség lenne hasonlóra Kelet-Magyarországon is.