"Az OPEC szeptemberi olajtermelése történelmi csúcs lesz"

Nem sikerült megállapodni az elefántcsont-kereskedelem belső piacainak bezárásáról
Nem egyeztek meg az elefántokat védő szigorúbb intézkedések bevezetéséről a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó ENSZ-egyezmény (CITES) tagállamai a dél-afrikai Johannesburgban zajló tanácskozásukon vasárnap, hétfőn azonban döntést hoztak arról, hogy Namíbia és Zimbabwe nem adhatja el elefántcsontját külföldieknek - írta meg a távirati iroda. 

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) szeptemberi olajtermelése valószínűleg történelmi csúcs lesz a Reuters hírügynökség tengeri szállítmányozók és olajpiaci kereskedők körében végzett felmérése szerint - közölte a távirati iroda.

Az OPEC termelése szeptemberben napi hetvenezer hordóval, 33,60 millió hordóra emelkedett a Reuters felmérése szerint az augusztusi napi 33,53 millióról.
Szeptemberben a termelésnövekedés legnagyobb része Irakra és Líbiára jutott. Múlt hónapban
stagnált Irán termelése, amely a legnagyobb mértékben emelkedett az év eleje óta, amikor feloldották az országgal szembeni nemzetközi szankciók egy részét. A termelés nem érte el a szankciók előtti szintet.

A szervezetben legnagyobb befolyással rendelkező Szaúd-Arábia szeptemberi termelése csökkent némileg augusztushoz képest. A világpiaci referenciaként tekintett Brent nyersolaj ára a júniusban elért 53 dollár feletti idei csúcs után valamivel ötven dollár alá csökkent.

Chevron: nem látható mikor tetőzik a globális olajtermelés

Az iparági konferenciákon manapság már szóba sem kerül a források kimerülésének lehetősége, mivel a technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre távolabb tolódik a kitermelés tetőzésének időpontja - mutat rá a World Economic Forum honlapján megjelent cikkében John Watson, a Chevron elnök-vezérigazgatója.

Kifejtette: az olajipar a folyamatban lévő negyedik ipari forradalom egyik frontvonalát alkotja és a legfejlettebb iparágak egyikévé vált. A cikk szerint a világ energiaipara napi 280 millió hordó olaj-egyenértéknek megfelelő energiát állít előtt, ehhez az olaj- és földgázipar napi 149 millió hordó egyenértékkel járul hozzá. A teljes globális energiaszükséglet kielégítéséhez percenként tizenkét olimpiai úszómedence feltöltéséhez elegendő nyersolaj szükséges. 

Az olajipar technológiai fejlesztése hatalmas beruházásokat igényel. A Chevron például egymaga hatmilliárd dollárt fektetett be technológiai fejlesztésbe 2007 óta. Ahhoz képest, hogy az ötvenes évek elején az olajipar még csak harminc méteres part menti vízmélységben volt képes másfél kilométer mélységbe fúrni a talajrétegben, manapság már három kilométeres vízmélységben is képes a földkéregben további nyolc kilométert fúrni, vagyis mélyebbre, mint amilyen magas a Mount Everest. A meddő fúrások aránya pedig a hetvenes évekre jellemző 75 százalékról negyven százalékra csökkent.

John Watson szerint egy évtizeddel ezelőtt az Egyesült Államokban már félreverték a vészharangot a földgázkészletek kimerülése miatt, és el is kezdték építeni a földgáz fogadására alkalmas kikötői terminálokat. A technológiai fejlődésben azonban olyan áttörés történt időközben, hogy ezeket a terminálokat földgáz exportjára kellett átalakítani.

A technológiai fejlődésnek köszönhetően már szinte képtelenség megbecsülni mikor tetőzhet a világ szénhidrogén termelése. Ennek megítéléséhez magát a technológiai fejlődést kellene előre látni - állapítja meg a Chevron vezérigazgatójának a World Economic Forum hírportálján megjelent cikke.

Emelkedett az orosz kőolaj exportvámja, rekordszinten a termelés szeptemberben Oroszország havi összevetésben 11,9 dollárral, tonnánként 91,9 dollárra emelte a kivitelre szánt kőolaj vámját októbertől az egy hónappal korábbi nyolcvan dollárról a kőolaj drágulása miatt. Továbbá rekordszintre, napi 11,11 millió hordóra emelkedett az orosz olajtermelés szeptemberben annak a hatására, hogy a kőolaj világpiaci árának az emelkedésére a cégek felpörgették a termelésüket.

Az idei év legerősebb szintjét ütötte meg a rubel dollárhoz viszonyított árfolyama, és emelkedtek a részvényárfolyamok is a moszkvai tőzsdén hétfőn, miután a globális referenciaminőség, az északi-tengeri Brent nyersolaj hordónkénti ára ötven dollár fölé kúszott a kőolaj-kitermelés tervezett korlátozásáról kötött megállapodásnak köszönhetően - írta meg az MTI. 

A dollár 62,33 rubelen forgott hétfő délelőtt, az orosz fizetőeszköz 0,7 százalékkal drágult napi szinten. Utoljára tavaly októberben volt ilyen erős a rubel árfolyama. Az euróhoz képest több mint két havi csúcsra nőtt a rubel árfolyama a nemzetközi bankközi devizapiacon: napi minimumán hetven rubel alá, 69,865 rubelre esett a jegyzés, ez 79 kopejkával alacsonyabb a múlt heti záróértékhez képest.

A Brent decemberi szállításra hordónként (159 liter) 50,58 dollárba került kora délután, 39 centtel, 0,78 százalékkal emelkedett az ára az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében. Napi csúcsán 50,90 dolláron forgott. Elemzők azonban óvatosságra intenek, a makacsul fennálló túlkínálat miatt kétséges, hogy tovább tud-e emelkedni az olaj ára. Ha pedig áremelkedés kifullad, az orosz eszközök ismét nyomás alá kerülhetnek.

Az egyik legnagyobb orosz kereskedelmi bank, a Société Générale francia pénzügyi csoporthoz tartozó Roszbank elemzői kételkednek abban, hogy a rubel árfolyama tovább erősödhet. "Az olajárak kedvező dinamikájától eltekintve, a költségvetési problémákban és a geopolitikai helyzetben rejlő kockázatok inkább a rubel árfolyamának korrekciója mellett szólnak" - mutattak rá.

A Nordea bankcsoport elemzői emlékeztettek arra is, hogy ha a rubel tovább erősödik a dollárhoz képest, és a keresztárfolyam megközelíti a 60-as szintet, az orosz hatóságok intézkedéseket tehetnek a tendencia megakasztására az exportra termelő vállalatok érdekében.

A moszkvai tőzsde rubelben számított indexe, a MICEX 0,4 százalékkal 1985 pontra, a rubelben számított RTS-index értéke pedig 1,3 százalékkal 1003 pontra emelkedett. Az olajipari vállalatok közül a Basnyeftyé 5,7 százalékkal, a Rosznyeftyé pedig 1,6 százalékkal növekedett annak köszönhetően, hogy az orosz kormány úgy döntött, még idén eladja a két cég állami tulajdonú részvényeit. A kormány azt is engedélyezte, hogy a Rosznyefty részt vegyen a Basnyefty privatizálásában, bár korábban Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési miniszter ezt célszerűtlennek nevezte.