Gazdaság

Az EB kötelezettségszegési eljárást indított Paks II miatt

Az indoklás szerint Magyarország megszegte a közbeszerzési szabályokat

Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt. Brüsszel azért indította az eljárást, mert Magyarország közvetlenül, tendereztetés nélkül adta az orosz Roszatomnak a paksi bővítést, aminek 12,5 milliárd eurós költségének nagy részét orosz hitelből finanszíroznának. A Fidesz a rezsicsökkentés elleni újabb támadásként értékeli a brüsszeli lépést,  míg az ellenzék a Jobbik kivételével azonnal leállítaná a bővítést és elszámoltatná a kabinetet. 

Közleményében a bizottság azt írja: Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást. A bizottság úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal. Lucia Caudet, a bizottság illetékes szóvivője kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy elrendelte-e ezzel egy időben a projekthez kapcsolódó közbeszerzések felfüggesztését a brüsszeli testület.

Közleményében a bizottság két uniós irányelve hivatkozik. Mindkettő azt mondja ki, hogy az uniós közbeszerzési szabályokat államközi szerződés alapján akkor lehet mellőzni, ha maga a kormányközi megállapodás összhangban áll az uniós alapszerződéssel, a bizottság pedig pont ezt vitatja. Nemzetközi szerződések esetén bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetőség van a közbeszerzési szabályok mellőzésére. A Bizottságnál azonban úgy ítélik meg, hogy ezek a kivételezésre feljogosító feltételek jelen esetben nem teljesültek.

A kormányközi megállapodásnak összhangban kellene lennie az EU működéséről szóló szerződéssel. Brüsszel szerint egyértelműen nem ez a helyzet, mert egy nemzetközi szerződés sem mentheti fel a tagállamokat az EU-alapszerződés olyan alapelveinek a tiszteletben tartása alól, mint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód és az átláthatóság. Márpedig ez a feltétel a Roszatom közvetlen megbízásával a testület szerint nem teljesült.

EU-források azt is megerősítették, hogy a hivatalos felszólító levélben információnk szerint szereplő felszólítás valamennyi paksi projekttel összefüggő további beszerzési eljárás felfüggesztésére (illetve arra, hogy a kormány tartózkodjon új szerződések megkötésétől) jogilag nem kötelező a magyar kormány számára, nincs tehát jogi felfüggesztő hatálya, viszont  az ettől való eltérés kockázatait ugyanakkor a magyar félnek kell felmérnie – közölték EU-források a Bruxinfóval, amely már szerda este kész tényként hozta a brüsszeli döntést.  A paksi építkezés minden idők legdrágább állami beruházása lenne Magyarországon, és legalább 3700 milliárd forintba kerül majd. A költségek 80 százalékára az orosz állam ad hitelt, 30 éves futamidőre.
 

Lázár: Magyarországnak joga van unión kívüli országgal megállapodni 

lázár kormányinfo 31
Rogán: nem ez az első eset, hogy a kormány "vitába keveredik" az atomerőmű miatt

A kormány azért tartja fontosnak Paksot, mert megítélése szerint olcsó áram nélkül nincs rezsicsökkentés, olcsó áramot pedig csak Paks tud előállítani - mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az RTL II Magyarul Balóval című műsorában csütörtökön késő este. Rogán Antal hangsúlyozta, nem ez az első eset, hogy Pakssal kapcsolatban a kormány "vitába keveredik". 

A miniszter azt mondta: Paksot azért tartják fontosnak, mert szerintük olcsó áram nélkül nincs rezsicsökkentés, olcsó áramot pedig csak Paks tud előállítani. "A rezsicsökkentés miatt már nem egy kötelezettségszegési eljárásban vagyunk Brüsszellel" - mondta a miniszter, hozzátéve: eddig minden információt megadtak Paksról, amelyet az Európai Unió kért.

Úgy fogalmazott: több témát le is zártak ezzel kapcsolatban, és mindegyiken végig fognak menni, ez a dolguk, mert Magyarország az Európai Unió tagállama. Rogán Antal kiemelte: csak azt nem érti, hogy ha Finnország építhet atomerőművet, Magyarország miért nem.

Ellenzéki reakciók

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja felszólítja a kormányt, hogy számoljon el a bővítésre költött adófizetői pénzekkel és hitellel, valamint hozza nyilvánosságra a megkötött szerződéseket - mondta az ellenzéki párt elnöke. Szigetvári Viktor úgy fogalmazott: Orbán Viktor "szálljon le Paks 2 döglött lováról!" A pártelnök felszólította a kabinetet, hogy a bővítésre félretett magyarországi forrásokat fordítsa zöldenergiára és energiatakarékossági programokra. Új, átfogó, hosszú távra érvényes energiastratégia kidolgozását sürgette. Meg kell szüntetni a rezsicsökkentés "hazugságát" és be kell vezetni egy fenntarthatóbb, rászorultsági elvű, szociális ártámogatási rendszert - mondta.

Az LMP azt kéri, hogy állítsanak le minden költést és előkészületet a paksi  bővítéssel összefüggésben. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke cáfolat híján azt feltételezte, hogy a kormány elkezdte lehívni az orosz hitelt, miközben több brüsszeli eljárásra lehetett számítani azzal a végeredménnyel, hogy "kútba hull az egész" beruházás.  Az uniós felfüggesztésből arra következtetett, hogy a  projekt nem valósul meg a tervezett formában. Az LMP-s képviselő szerint a kormánynak nem az atom, hanem igazából a hitel a fontos, a keretből "kistafírozhatja saját hátországát". Megjegyezte: egy ilyen titkosítású projektnek hatalmas a korrupciós kockázata.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint Brüsszel véget vetett Orbán és Putyin "atomflörtjének" azzal, hogy jogsértőnek minősítette a titkos megállapodásban Putyinnak "ajándékozott" paksi új erőművet, és kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen - közölte a párt. Azt írták, hogy az Európai Bizottság Jávor Benedeknek, a PM európai parlamenti képviselőjének beadványa nyomán döntött így, és "a létező legkeményebb jelzést" adta.Hozzátették, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök is figyelmeztette a kormányt levélben még 2014 februárjában, hogy a beruházás sértheti az uniós szabályokat.