Az elemzők szerint a kereslet nem, de az árak tovább nőhetnek a következő időszakban. A fejlesztők várakozásai szerint erős évek várhatók, de szükség lenne a kedvezményes építési adókulcs időbeli meghosszabbítására.

A lakóingatlan-piac folyamatos erősödése időről időre felveti a kérdést: meddig tarthat még az új építésű ingatlanok iránti kereslet és az árak folyamatos, bár lassuló emelkedése. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője lapunknak úgy fogalmazott, az elmúlt két év árnövekedésében jelentős szerepe volt a keresletnek. Jellemzően ott nőttek az árak, ahol sokan szerettek volna vásárolni. A fővárosban az árnövekedés hullámszerűen jelentkezett, a belső kerületekben 2014-től tavalyig volt a legerősebb, majd enyhülés jelei mutatkoztak, viszont a külsőbb városrészekben éppen ekkor emelkedtek nagyot az árak. Az elemző szerint az újlakás-építésnél is ez érzékelhető: a belváros eleve szűkös új építésű társasházi kínálata eleve prémium árazással jelent meg a piacon.
A belvárosból jól elérhető, de már zöldövezeti, illetve a hagyományos beépítésű, ám jelentős átalakulási potenciállal bíró, felkapott korábbi ipari és lakónegyedek, mint a pesti oldalon a XIII., a VIII. és a IX. kerület egyes részei, Budán pedig a XI., illetve mostanában a III. kerület is fokozatosan jelent meg új kínálattal, amit a kereslet oly mértékben felszívott, hogy az áremelkedést generált. Soóki-Tóth Gábor úgy látja, korai lenne azt jósolni, hogy a következő másfél-két évben megállnának az árak. Korábbi várakozása – amely szerint egyes városrészekben, ahol sok projekt kínál nagyon hasonló terméket, a nagy lakásszámok megjelenése árversenyt is okozhat – megdőlt. Úgy tűnik ugyanis, hogy az építőipari árak jelentős növekedése nem teszi lehetővé, hogy a fejlesztők lejjebb vigyék az árakat. Az elemző szerint már most látható, hogy a folyamatban lévő projektek mintegy negyven százaléka nem lesz kész határidőre, sőt még az is bekövetkezhet, hogy egyes projektek el sem indulnak. Ez azt jelzi, hogy árverseny nem várható egy-másfél éven belül.
Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője a fejlesztések jövőjéről azt mondta: a következő egy-két év valószínűleg nagyon erős időszak lesz, rengeteg új ingatlannal a lakáspiacon, de a rákövetkező évek már csak alacsonyabb volumenűek lehetnek. Szerinte számtalan kis lakóingatlan-fejlesztő cég jelent meg az utóbbi években, ám mostanra az látszik, hogy beruházásaik nem „fújják” tovább a piacot. Újabb projekteken nem gondolkodnak, a meglévőket szeretnék kifuttatni, mielőtt a kedvezményes építési adókulcs megemelkedne.
Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője úgy látja: erősen kétséges, hogy az új építésű lakások iránti kereslet ugyanolyan ütemben növekszik-e majd, mint eddig. Utalt arra, hogy sokkal több és alacsonyabb kamatokkal kínált hitelt lehet ma elérni, lakástakarékpénztár és csok is van, de ezek együttesen sem elégségesek ahhoz, hogy a nem túl gyorsan növekvő jövedelmekkel együtt kiadják egy felújított, normál méretű lakás árát.
Kiss Ákos, a Property Market értékesítési igazgatója szerint a csok egy remek konstrukció, amely még eredményesebbé és hatásosabbá válhat, ha területileg szétbontják a támogatások mértékét. Lapunknak úgy fogalmazott: ma, ha egy budapesti háztartás felvenné a tíz+tíz milliós támogatást, legtöbbször nem talál lakást megfelelő méretben és értékben a fővárosban.
A peremkerületekben vagy vidéken lehet jelentős azok száma, akik rendelkeznek megtakarítással, és önálló ingatlanba költöznének ott, ahol olcsóbbak a megvásárolható telkek.
Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy mi lesz a sorsa 2019 után az új lakás építésére vonatkozó jelenlegi, kedvezményes, ötszázalékos forgalmi adónak. Kiss Ákos erről úgy vélekedett, hogy az új építésű lakások adóvonzatának csökkentésével a kormány elérte célját, vagyis a lakóingatlanépítések számának emelkedését és az építkezések megindítását. Szerinte a most kibontakozott kedvező lakásépítési folyamatok fenntarthatóságáért mindenképpen szükség lenne a kedvezményes adókulcs időbeli meghosszabbítására.


