Gazdaság
Aratják már az őszi káposztarepcét is
Fagy- és jégkárok, csapadékhiány miatt a gabonatermés nem közelíti meg a tavalyi évit, a szántóföldi növények piaci ára az előző évhez képest öt–tíz százalékkal alacsonyabb
Ebben az évben 15-20 százalékkal alacsonyabb árpa-, búza- és repcetermésre számít a Földművelésügyi Minisztérium a múlt évi mennyiségekhez képest, amikor több gabonából is rekordtermést takarítottak be. A termésmennyiségek az utóbbi öt év átlagát meghaladják – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az aratási koordinációs bizottság idei elő ülését követően. Hozzáfűzte: eddig az őszi árpa termőterületének 15 százalékán, 35 ezer hektáron végeztek a munkálatokkal.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke jelezte: a gazdák felkészültek az aratásra raktárakkal és gépekkel is, és a kedvező áralakulásban reménykednek. Az aratás a tervek szerint augusztus elejére fejeződik be.
Czerván György kitért arra, hogy a gabonaárak 2016 végéig csökkentek, azóta stabilitást mutatnak. A piaci árak előző évhez képest valamennyi szántóföldi növénynél 5-10 százalékkal alacsonyabbak a világpiaci trendeknek megfelelően, a malmi búzát kivéve, ahol a tavalyival csaknem megegyező a tonnánkénti ár.
Őszi búzából 4-4,5 millió tonna termésmennyiséggel számolnak 958 ezer hektárról, ami az ország szükségletét fedezi majd, de az export árualap kevesebb lehet az előző évinél – közölte az államtitkár. A vetésterület 2,7 százalékkal, 1,7 millió hektárra csökkent a nyári betakarítású növényeknél az idén, amelyről összesen hétmillió tonna terményre számítanak a tavalyi 8,5 millió tonna után, a nagy meleg ugyanis nem tett jót a növényeknek – tudósított a távirati iroda.
Czerván György utalt arra, hogy az átlagos csapadékhiány 80-100 milliméter országosan, és súlyos jégkárok voltak az ország csaknem minden egyes részén. A károkról elmondta: a hét elejéig 86 600 hektárra érkezett 8500 kárbejelentés, a terület tíz százalékkal nagyobb a tavalyinál. A téli fagykárra 27 ezer hektárról érkezett bejelentés Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, ami főleg a borszőlőt, káposztarepcét és az almát érintette. A tavaszi fagykár 31 ezer hektárt érintett, elsősorban a gyümölcsültetvényeket. Eddig 13 400 hektárra érkezett jégkárbejelentés, csak a múlt héten háromezer hektárra.
Jócskán megemelt támogatási keret
A Miniszterelnökség 68 milliárd forintra emelte meg az agrár-környezetgazdálkodási pályázatok keretösszegét, így 3900 pályázat, a kérelmek 92 százaléka részesült támogatásban – közölte a Miniszterelnökség. A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státusba kerülnek. A tavalyi felhívást 40 milliárd forintos kerettel írta ki eredetileg a Miniszterelnökség. A 2015. évi kiírás forrásairól – a többszörös túljelentkezés miatt – annak ellenére is lemaradt sok állattartó, illetve szőlő- és gyümölcsültetvényes gazda, hogy a Miniszterelnökség már akkor is megemelt keretösszegről hozott döntést. A vidékfejlesztési programban a nyáron élelmiszeripari, kertészeti, állattenyésztési és borászati – felhívásokról is döntenek.
Agrárkamara: Érkeznek a tagdíjak
Eddig mintegy 1,8 milliárd forint tagdíjat fizettek be a tagok a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) az idei tagdíjbevallásaik alapján – mondta a kamara főigazgatója tegnap. Darabos Tamás közölte: a tagdíjbevallási időszak június 1-jén kezdődött és július 15-én ér véget, az elkövetkező két hétben még több mint 400 ezer bevallást várnak. A tagdíjbefizetés határideje pedig július 31. A főigazgató úgy kalkulál, hogy a befizetési hajlandóság eléri majd a 99 százalékot, és mintegy 4,2 milliárd forintot tesz ki az idén. Ez a NAK bevételeinek csaknem ötven százalékát jelenti. A főigazgató jelezte: az igénybe vehető tagdíjkedvezmények idén tovább bővültek. A notórius nem fizető agrárkamarai tagok mintegy 2600-an vannak, tagdíjtartozásuk mintegy 1,2 milliárd forint.