A többség egyelőre nem sokat tud a virtuális valutákról, pedig egyesek szerint ezek lehetnek a jövő fizetőeszközei. Különlegességük, hogy nem kézzel foghatók és megkerülik a bankokat. A rendszer működését egyelőre kevesen látják át, így nem lehet megmondani, mekkora is lesz a bitcoin értéke hosszú távon.
Van, aki szerint a század legnagyobb pénzügyi fejlesztése, míg mások azt mondják, csak egy hatalmas lufi, és hamarosan bedől az egész rendszer. A bitcoin tulajdonképpen egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen – fórumos nevén Satoshi Nakamoto – bocsátott ki, közvetlenül a 2008-as amerikai bankválság kirobbanása után. A Bloomberg.com gazdasági honlap elemzése szerint a kiindulópont az volt, hogy az amerikai jegybank (Federal Reserve), a kereskedelmi bankok és az állam nem megbízható szervezetek, így fel kell szabadítani a pénzügyeket a befolyásuk alól. A 2008-as nagy gazdasági válságra hivatkozik mindenki, aki a bitcoin mellett tette le a voksát, hiszen ott a bankok visszaéltek a hatalmukkal, manipuláltak a rendszert, és így hatalmas károkat okoztak világszerte.
A kitaláló olyan kódolást alkalmazott, amelyet elvileg nem lehet hamisítani, és többször felhasználni, elkölteni a virtuális pénzt. A Nakamoto által megálmodott koncepció lényege, hogy itt a hatalom központi, manipuláció és közvetítők nélküli, a vásárlók és vevők gyakorlatilag egymással végezhetnek tranzakciókat, elkerülve a bankokat. A programozó létrehozta az úgynevezett blokkláncot, amelyben a központi elszámolás helyett, ami például a bankoknál a számlavezetés, egymástól független, egyenrangú számítógépek tartják nyilván a tranzakciókat. A blokklánc végeredményben nyilvános főkönyv, amely tartalmazza a korábbi ügyleteket. Amikor valaki megindít egy átutalást, akkor a program először titkosítja ennek adatait, majd ezt az információcsomagot elküldi a bitcoinhálózatba, ahol a részt vevő számítógépek ellenőrzik az adatokat, és ha mindent rendben találnak, megerősítik a tranzakciót. Ezeket az információkat, úgynevezett „blokkokat” ezután láncba fűzik, amelyről másolat készül. Így ellenőrizni lehet, hogy melyik számlához mennyi virtuális pénz tartozik, honnan hova vándorol a bitcoin.
A bányászok azok, akik ezeket a blokkláncokat építik: ők azok a rendszert alkotók, akik arra használják fel az erőforrásaikat, hogy megoldják a blokklánc bővítéséhez szükséges bonyolult titkosítási műveleteket. Cserébe ezért minden egyes blokkért, amit ráfűznek a láncra, jutalom bitcoinokat kapnak. Így keletkezik az új pénz a rendszerben.
Számos kritika is éri a bitcoint jogi, gazdasági, technológiai megfontolások alapján egyaránt. A központi árszabályozás hiánya az árfolyamot meglehetősen változékonnyá teszi, a teljes monetáris bázishoz képest alacsony forgalom mellett mozgó ár pedig gyakran szélsőséges mozgásokat, hirtelen felfutásokat és drasztikus összeomlásokat okoz. Emiatt és a korai használók által birtokolt nagy mennyiségű bitcoin okán szokták piramisjátékhoz hasonlítani a rendszert.
A hálózat biztonságát garantáló és frissen kibocsátott bitcoinokkal jutalmazott bányászás 2013-ra jelentős iparrá nőtt, az egymással versenyző szereplők hatalmas számítási erőforrásokat üzemeltetnek. Ez hatalmas hardver- és energiaigénnyel jár, ami sokak szerint fölösleges és túlzó társadalmi költség egy fizetési rendszer fenntartásáért. Ezekkel szemben a bitcoin rendszer állandóan üzemel, központosítatlan mivolta miatt nincs szünet a szolgáltatásban.
Az elmúlt hónapokban két nagyhatalom is keményen nekiment a kriptovalutáknak. Amikor a világ legtöbb bitcoinbányájával rendelkező, egykor a teljes bitcoinkereskedelem kilencven százalékának helyet adó Kína elrendelte az ország kriptovaluta-tőzsdéinek bezáratását, a bitcoin árfolyama hirtelen kétezer dollárnyit zuhant: 5100 dollárról indult, és meg sem állt 3100-ig. A kínai kormányt leginkább az bosszantja, hogy az ország meglehetősen zárt tőkepiacáról bitcoinon keresztül lehet a legegyszerűbben pénzt kivinni, emellett a valuta pénzmosásra és illegális tevékenységek, mint például a drogkereskedelem vagy a terrorizmus finanszírozására is kitűnően alkalmas.
Erre hivatkozott tavaly októberben Vlagyimir Putyin orosz elnök is, amikor az orosz pénzügyi szereplők előtt felszólalt a kriptovaluták ellen. Bár a bitcoin bányászatát Oroszország korábban államilag támogatta, az elnök már törvényileg szabályozná annak kibocsátását és forgalmát, Makszim Oreskin gazdaságfejlesztési miniszter pedig egyenesen piramisjátékhoz hasonlította a működését. A percenként változó piacon 2017 végén több mint kétezer kriptovalutát tartottak nyilván. A kriptovaluták teljes tőkepiaci értéke 2017 december 18-án meghaladta a hatszázmilliárd dollárt, a napi mozgás pedig a harmincmilliárdot. A bitcoin árfolyama december elején húszezer dollár környékén mozgott, majd óriási esés után lement tizenegyezerre, tegnap pedig hozzávetőleg tizenötezer dolláron, vagyis közel négymillió forinton állt.
