Annak ellenére, hogy a jelenlegi hőhullám ígérkezik az idei nyáron a leghosszabbnak, eddig még nem dőlt meg ebben a hónapban a július nyolcadiki áramterhelési rekord. Az ország energiaigényének kielégítésével nincs gond, még a csúcsra járatott légkondiciónálókkal sem éri el a fogyasztás a hidegebb téli napok szintjét.
Nem szárnyalta túl eddig még egyik forró augusztusi napon sem a hazai áramterhelés a július nyolcadikán mért, több mint 6450 megawattos negyedórás bruttó átlagértéket. Ez a bő egy hónappal ezelőtti adat egyébként beállította a nyári energiafogyasztás eddigi rekordját, amely magasan lekörözte a 2007-ben regisztrált 6320 megawattos értéket. Az idei csúcsterhelés 33,7 Celsius-fokos, délben mért országos átlaghőmérséklet mellett alakult ki.
A július eleji áramterhelési rekord ebben a hónapban valószínűleg azért nem dőlt meg, mert augusztusban az irodaházak, gyárak csökkentett üzemmódban működnek, és a szabadságok miatt kevesebben használnak légkondicionáló berendezést. Mindennek fényében idén nyáron valószínűleg már nem lesz új rekord – mondta tegnap Hackl Mónika, a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. kommunikációs osztályvezetője az M1-en.
Nyáron jellemzően a klimatizálás okozza a villamosenergia-rendszer terhelésének jelentősebb emelkedését. A legfrissebb adatok szerint a hazai lakosság negyede használ valamilyen klímaberendezést. Amennyiben ezek hatékonyan működnek, egy átlagos háztartás áramfogyasztása jellemzően 20-25 százalékkal is megugorhat. A „házi klíma” ugyanis azok közé az energiafaló berendezések közé tartozik, mint a mosógép, a bojler vagy a mosogatógép – magyarázta kérdésünkre Boross Norbert, az Elmű–ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója. A szakember azt tanácsolja, hogy az energiatakarékosság érdekében, aki teheti, ne tartsa folyamatosan bekapcsolva légkondiciónáló berendezését. Például egy forró vasárnapi délutánt megelőzően, délelőtt még lehet védekezni a leeresztett redőnyökkel, a behúzott függönyökkel, este vagy hajnalban pedig egy-egy kiadós szellőztetéssel. A meleg lakás elviselhetőbbé tételére a legolcsóbb megoldás a ventillátor, amely ugyan nem hűti, csak keveri a levegőt, de a fogyasztása a légkondicionáló berendezéshez képest elenyésző. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy légkondik esetében vajon mi az optimális különbség a külső és a belső hőmérséklet között, Boross Norbert nem határozott meg konkrét értéket. A berendezések fogyasztásában nincs különösebb szerepe néhány foknak, a hirtelen hőmérséklet-változás sokkal inkább az egészségre lehet ártalmas, amikor a forróságból belépünk a hűtött helyiségbe.
Figyelembe véve, hogy Magyarországon is egyre többen használnak légkondiciónálót, a 6400 megawatt fölötti érték augusztusban sem okozhat gondot a rendszerben. Ausztriában, Csehországban, Németországban elő-előfordul, hogy áramfogyasztás-korlátozást rendelnek el. Ám akkor sem a háztartások, hanem az ipari nagyfogyasztók egy részére, és nem a magas hőmérséklet, hanem a folyók vízszintjének jelentős csökkenése miatt. Lengyelországban éppen tegnap jelentették be, hogy áramfogyasztás-korlátozást rendelt el a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító a nagyfogyasztóknak, a gazdasági minisztérium pedig válságstábot állít fel.
Nincs szó rendkívüli helyzetről, mert hazánk ellátása kiegyensúlyozott
2 perces interjú: Drucker György energiapiaci szakértő
– Soha nem volt még ilyen magas a hazai áramterhelés, mint idén július nyolcadikán. Fel van készülve a hazai hálózat az egyre sűrűsödő, tartós forróság miatti megnövekedett energiaigényre?
– Szinte minden évben a július hozza a legnagyobb fogyasztási értékeket. Eddig mindig ki tudta elégíteni a rendszer a fokozott igényeket. Csak a többi nyári időszakhoz képest magas a 6400 megawatt fölötti érték. Télen egy átlagosan hidegebb napon is nagyobb ennél a fogyasztás. A hosszabb, forró nyári időszakok sűrűsödése pedig nem egyik pillanatról a másikra, hanem egy 15-20 éves folyamat alatt következik be. Erre fel lehet készülni. Ahogyan egyre több a légkondicionáló az országban, úgy a működtetésükhöz szükséges energia is előállítható.
– Lengyelországban tegnap rendeltek el korlátozást a nagyfogyasztók számára. Hasonló lépésre kell itthon számítani?
– A magyarországi fogyasztás mintegy 55 százalékát fedezzük hazai termelésből, a többit importáljuk, Szerbiából, Ukrajnából, Szlovákiából, Romániából és Ausztriából. Az itthoni igények ebből kielégíthetők, úgyhogy egyáltalán nincs rendkívüli helyzet. A lengyeleknél is csak részleges korlátozásról van szó.
– Mikor lehet rendkívülinek minősíteni a helyzetet?
– Dél-Koreában és Ausztráliában volt olyan időszak, amikor 40 Celsius-fok felett annyira megemelkedett az ország energiafogyasztása, hogy nem bírta a rendszer, és le kellett állítani a szolgáltatást.
