A juhágazatban nőtt a termelés, a hazai fogyasztás mértéke kicsi

Elengedhetetlen a juhászok megfelelő szaktudása (Fotó: MH)

A tej-, a szarvasmarha- és a juhágazat az átmeneti nemzeti támogatás jogcímein minden évben a közösségi jogszabályok szerint nyújtható lehető legmagasabb összegű finanszírozásban részesül - hangsúlyozta a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a hódmezővásárhelyi juhásztalálkozón. A juhágazat támogatására tavaly összesen mintegy nyolcmilliárd forint jutott.Nagy István kiemelte a juh-, és kecskeágazat jelentőségét a munkahelyteremtésben, valamint az ökoszisztéma megőrzésében.

Arról is szólt, hogy az ágazat nagymértékben hozzájárulhat az egészséges táplálkozáshoz a biztonságos élelmiszerek előállításával, bár a hazai fogyasztás rendkívül csekély jelenleg. A legelők természetes karbantartása pedig az allergiás megbetegedések visszaszorításában játszik fontos szerepet.

Nagy István kiemelte: eredményeket elérni és versenyképesnek maradni a csak megfelelő szaktudással lehet a juhászat területén is, ezért is van nagy jelentősége annak, hogy három hazai - a debreceni, a kaposvári és a szegedi – egyetemen is oktatnak felnőttképzés keretében juhos gazdálkodókat.

A juhállomány 2015. június elsején 1,235 millió, míg a kecskék száma 2015 decemberében 72 ezer volt. A juhállomány száma tavaly június elsején 34 ezerrel volt magasabb, az egy évvel korábbinál. A kecskeállomány egy év alatt kétezerrel nőtt. Az anyakecskék száma meghaladta a 34 ezret.

Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója, a Magyar Hírlapnak néhány hete azt mondta: a bárányok ára messze az előző évek szintje alatt van, az exportárak a 2006-os adatokat tükrözik. A magyar élőbárány-kivitel több mint nyolcvan százalékát felvevő olasz piacon sem emelkednek az árak. Egyébként még a kevésbé kedvező élőállat-kivitel a jellemző. A terméktanács célja, hogy más piacokra, például francia, német, japán, libanoni is eljussanak a magyar bárányok, de ehhez jelentős források kellenek. Különösen a francia piacra szeretnének betörni, ahol az önellátottság 54 százalékos, és az év második felében igényel bárányt. A terméktanács két uniós pályázatot is benyújt, hogy forrásokhoz jusson az EU társfinanszírozásban megvalósuló promóciós pályázatain, és új pia­cokat szerezzen 2018-tól. Egyébként jelenleg is szállítunk vágott bárányt Japánba, Németországba, Ausztriá­ba, Svájcba, de a mennyiségek még korlátozottak.

Kukovics Sándor jelezte: alacsony a versenyképességi szint az ágazatban, amit tovább rontott a néhányszor tíz egyedet tartók arányának drasztikus emelkedése. Ahhoz, hogy a versenyképesség javuljon, legalább egy bárányt kellene anyajuhonként piac­ra vinni, amelyben nincs benne az utánpótláshoz szükséges jerkebárányok száma. Az ágazat nagyban függ a támogatásoktól. Ez a legtöbb EU-tagállamban is így van. Szerinte 15-25 százalékos hatékonyságemelkedés előrelépést jelentene, és ennek kivitelezése nem lehetetlen, csak megfelelő tenyésztési, termék-előállítási és termelésszervezési programra lenne szükség az elvárható takarmányozási színvonal mellett.