Az előzetesen közölt 4,6 százalékosnál 0,2 százalékponttal jobban, 4,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben az előző év azonos időszakához mérve - jelentette második becslése alapján szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A korábban közölt index revízióját elsősorban a piaci alapú szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítménye magyarázza - tette hozzá a KSH.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,6, az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal nőtt.
Az első fél évben 4,6 százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbinál.
A növekedéshez - súlyánál fogva - legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások 4,3 százalékos növekedése járult hozzá a második negyedévben.
A legjelentősebb, 7,7 százalékos növekedést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érte el. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes teljesítménye 6,7 százalékkal bővült. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 5,2, a szállítás, raktározásé 3,8 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,8 százalékkal nőtt, amit nagyrészt a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetetten mért díjának javulása okozott, emellett a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások hitel- és betétállománya is egyaránt emelkedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke egy év zsugorodás után gyakorlatilag stagnált, alig 0,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A feldolgozóiparban hozzáadott értéke 4,0, az építőipar teljesítménye 23,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A mezőgazdaság öt negyedévi csökkenés után először járult hozzá az idei második negyedévben a gazdasági növekedéshez, 3,2 százalékkal nőtt a termelésben hozzáadott érték.
A GDP második negyedévi, 4,8 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,3, az ipar 0,8, az építőipar 0,9 százalékponttal járult hozzá.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,3 százalékkal emelkedett, ám ez alacsonyabb az előző két negyedévi 5,9, illetve 5,6 százalékosnál.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,2 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztásé 1,9 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,9 százalékkal emelkedett - közölte a KSH.
A bruttó állóeszköz felhalmozás (a beruházások) továbbra is jelentősen nőtt, a második negyedévben 15,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét az első negyedévi 17,1 százalékot követően.
A külkereskedelmi forgalomban folyó áron az egy évvel korábbinál 104 milliárd forinttal alacsonyabb, 827 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 6,2, az import 7,5 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 5,9, a behozatal 8,4 százalékkal nőtt. Az idegenforgalmat is beleértve a szolgáltatások exportja 7,2 százalékkal, importja 3,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A második negyedévi GDP-növekedéshez a végső fogyasztás 2,8, a bruttó felhalmozás 2,6 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,5 százalékponttal lassította a gazdasági növekedést.
A kiskereskedelmi forgalom júliusban 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a naptárhatással kiigazítva 5,3 százalékos volt a növekedés - jelentette első becslése alapján szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kiigazított adatok szerint a nem élelmiszer jellegű és tartós fogyasztási cikkeket is árusító üzletek forgalma 9,2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,2 százalékkal nőtt a tavaly júliusival összevetve. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
ITM: a háztartások vagyonának gyarapodása hajtja a kiskereskedelmet
A háztartások vagyoni gyarapodásának köszönhető a kiskereskedelmi forgalom erősödése, a növekvő bevételek a fogyasztás mellett a beruházásokat is ösztönzik - reagált Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a legfrissebb kiskereskedelmi adatokra. Pomázi Gyula megjegyezte, hogy a 61 hónapja tartó forgalombővülés a következő hónapokban is 5-7 százalék közötti ütemben folytatódhat. A helyettes államtitkár szerint a folyamatot a következő években is folytatódó béremelések, a kereskedelemben megindult fejlesztések és a digitális vásárlással megjelenő új kereskedelmi megoldások ösztönözhetik.
Júniushoz képest mindhárom területen lassult a forgalom növekedése: az élelmiszerforgalom 0,9 százalékponttal csökkent, a nem élelmiszer jellegű cikkek forgalma 1,7 százalékponttal lett kevesebb. Az üzemanyagok forgalma mindössze 0,2 százalékponttal maradt el az egy hónappal korábbitól.
Az év első hét hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 6,7 százalékkal volt nagyobb a tavalyi év azonos időszakáénál a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt.
Az élelmiszerfogyasztás 4,1 százalékkal nőtt január-júliusban. A nem élelmiszer jellegű cikkek forgalma 9,8 százalékkal emelkedett az első hét hónapban. Az üzemanyag-forgalom 7,2 százalékkal emelkedett.
A júniusi kiskereskedelemi adatokról szeptember 21-én teszi közzé részletes jelentését a KSH második becslése alapján.
Varga Mihály szerint a növekedés fenntarthatóságát az is támogatja, hogy nem párosul eladósodással
Az ipari termelés, a fogyasztás, a foglalkoztatás és a beruházások várható bővülése hosszabb távon is fenntarthatóvá teszi a magyar gazdaság erősödését - reagált a pénzügyminiszter a második negyedéves GDP-növekedési adatokra az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Kiemelte, hogy az első félév 10 százalékos reálkereset-növekedése a szolgáltatások széles körét támogatja a turizmustól kezdve a kultúráig. A második becslésben közölt adatokkal a magyar GDP-bővülés az első félévben elérte a 4,6 százalékot, így jelentősen meghaladja a 2,2 százalékos uniós átlagot - tette hozzá a pénzügyminiszter.
A kiskereskedelmi forgalom az idei egész évben a tavalyit meghaladó ütemben, várhatóan 6,0 százalék körüli mértékben nő és jelentősen hozzájárul a gazdaság összteljesítményét jelző bruttó hazai termék (GDP) emelkedéséhez is - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerdán a kiskereskedelmi forgalom első hét havi alakulásáról kiadott előzetes KSH-adatokat
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője leszögezte: a júliusi adat elmarad ugyan a piaci várakozástól, és az elmúlt közel egy év leggyengébb növekedési mutatója, de összességében a harmadik negyedév első kiskereskedelmi adata így sem tekinthető rossznak.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: az idén folytatódó, jelentős, 8 százalékhoz közeli reálbér növekedés, a márciusban 16 éves csúcsra ugró - és azóta is a közelében tartózkodó - fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése, ami azonban az év második felében a magasabb bázis miatt már lassulhat. Így a tavalyi összességében 5,3 százalékos növekedést az idén gyorsabb ütemű, 6,1 százalékos növekedés követhet, ami hozzájárulhat a GDP növekedésének gyorsulásához is - írta.
