Az első negyedévben 12,6 százalékkal nőtt az export euróban számolt értéke, az import pedig 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A külkereskedelmi többlet 72 millió euróval csökkent, de így is 2,470 milliárd eurót tett ki - jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Különösen dinamikusan nőtt a forgalom márciusban, a kivitel 18,4, a behozatal 21,0 százalékkal nőtt éves összevetésben. Januárban 14,0, februárban 5,5 százalékkal nőtt az export a múlt év azonos hónapjához képest, az import pedig rendre 15,2, illetve 7,5 százalékos növekedési ütemet mutatott.
Szijjártó Péter: A várakozásokat meghaladóan erősek a külkereskedelmi adatok
Az első negyedéves mutatók alapján a tavalyi és a tavalyelőtti export-rekord után sem áll meg a magyar külkereskedelem bővülése, az adatok kivételesen erősek, és felülmúlják a várakozásokat - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatornán kedden a legfrissebb külkereskedelmi statisztikára reagálva.
Hozzátette: a 2015-ben és 2016-ban bejelentett, nagymértékben exportra termelő beruházások most érik el a teljes termelési kapacitást, ennek természetes következménye a magyar export kiugró növekedése.
Az első negyedéves növekedési adatok azt mutatják, hogy az éves 100 milliárd eurós magyar export nincsen távol. Folyamatosan gyorsul az export és az import növekedésének üteme, a kivitel 18,4, a behozatal 21,0 százalékkal nőtt éves összevetésben - tette hozzá.
Látszik, hogy a termelés növekedésével, és a 2015-ben és 2016-ban beindított beruházásokkal a cégek alapanyag-, és eszközigénye nő, a magyar ipar folyamatosan szívja fel ezeket. Törvényszerű, hogy az ilyen mértékű exportnövekedés gyors ütemű importnövekedéssel is jár. Kitért arra, hogy a magyar gazdaság teljesítményét a beruházások és az export nagymértékben meghatározzák.
Fontos feladatnak nevezte, hogy a termelést a digitalizációval a lehető leggyorsabban össze tudják kapcsolni, és Magyarország vonzó termelési helyszínből vonzó kutatás-fejlesztési helyszínné is váljon. Közölte: arra számítanak, hogy a külgazdaság teljesítménye a jövőben nagymértékben alá tudja támasztani a dinamikus, 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedést hosszan és fenntartható módon.
A jelentős import ellenére a kiviteli többlet 956 millió eurót tett ki, mindössze 1,5 millióval kevesebbet a tavaly márciusinál. Legutóbb tavaly szeptemberben volt hasonlóan magas - 976 millió euró - aktívum a magyar külkereskedelemben. A forgalom alakulását befolyásolhatta, hogy idén márciusban eggyel több munkanap volt, mint egy évvel korábban, jegyezte meg a KSH.
A márciusi export értéke 9,431 milliárd, az importé 8,475 milliárd euró volt. Az előző havihoz képest a kivitel 15,9 százalékkal, 1,297 milliárd euróval nőtt, az import 16,9 százalékkal, 1,223 milliárd euróval emelkedett.
A kivitel 80 százaléka az Európai Unió tagállamaiba ment, a behozatal 74 százaléka onnan érkezett.
A külkereskedelmi termékforgalom márciusi részletes adatait június 1-én közli második becslése alapján a KSH.
Az export további élénkülésére számítanak az elemzők
A jövőben is jelentős maradhat a külkereskedelmi többlet a makrogazdasági elemzők szerint, akik az export további élénkülésére számítanak a következő hónapokban.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: történelmi csúcsot ért el az import és az export márciusban. A következő hónapokban folytatódhat az export növekedése, mivel az ipar tavalyi gyengélkedése feltehetően átmeneti lehetett, amit az idei impozáns teljesítmény is alátámaszt, míg az európai konjunktúra mutatók is élénkülést jeleznek - közölte. Kifejtette: a külkereskedelmi forgalom szignifikáns megugrását részben az egy évvel ezelőtti igen gyenge bázis, valamint a munkanaphatás is magyarázza. Azonban a külső kereslet is érdemben bővült az európai konjunktúra határozott javulásának köszönhetően, míg az import megugrását a fogyasztás és beruházások erősödő növekedése, valamint a gáztározók feltöltése magyarázhatja.
Suppan Gergely szerint az idén 8,7 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet a tavalyi 9,935 milliárd euró után a jelentősen élénkülő hazai beruházások, valamint a tavalyinál valószínűleg magasabb átlagos olajárak miatt. 2018-ban az új autóipari kapacitások várható üzembehelyezése miatt érdemben bővülhet a kivitel, így a továbbra is élénk belső kereslet ellenére a Takarékbank elemzője nem vár további jelentősebb csökkenést a külkereskedelmi többletben.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint - bár a részletes számok még nem ismertek - feltételezhető, hogy az erős külkereskedelmi adatok összefüggésben vannak a lendületes márciusi ipari adatokkal. Hozzátette: bár az impozáns adat részben az alacsony bázisnak volt köszönhető, az ipar első negyedéves 7,5 százalékos volumennövekedése mindenképpen azt sugallja, hogy a szektor érdemben hozzájárult a gazdaság teljesítményéhez. Várakozásai szerint így az első negyedévben 3,4 százalékkal bővülhetett éves szinten a magyar GDP.
A tavalyi csaknem 10 milliárd eurós külkereskedelmi többletnél idén vélhetően kisebb lesz az aktívum, hiszen a háztartások fogyasztásának emelkedése, illetve a beruházási aktivitás várható felfutása az importbővülésen keresztül csökkentheti a többletet. Kedvező, hogy az exportkilátásokat befolyásoló külső negatív kockázatok valamelyest csökkentek, és az eurózóna konjunktúrája jelenleg támogatónak látszik. Így a külkereskedelmi többlet is jelentős maradhat, az év egészében elérheti a 9,5 milliárd eurót - közölte az Erste vezető elemzője.
