HIRDETÉS

Jövő év elejére elkészül az új beruházásösztönzési stratégia

A tervezethez több száz javaslat érkezett

Gazdaság
  • 2026.11.17. - 22:27
építkezés építés
Képünk illusztrációAFP/dpa Picture-Alliance/DPA/A3508 Rolf Vennenbernd

A volumen helyett a magyar hozzáadott érték teremtésére, a versenyképességre és a hazai beszállítói láncok megerősítésére helyezi a hangsúlyt az új beruházásösztönzési stratégia – ismertette a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) helyettes államtitkára kedden.

Markovszky Szabolcs, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) A magyar beruházásösztönzés új irányai című online konferenciáján elmondta, hogy a Magyar Érték Program 2030 várhatóan 2027 elejére áll össze, míg az új támogatási jogszabály az uniós állami támogatási előírások miatt már 2026 végéig elkészül. Már folyamatban van a stratégiába ágyazott versenyképességi javaslatcsomag és az új értékelési módszertan kidolgozása is – írja az MTI.

A tervezethez több száz javaslat érkezett vállalatoktól, kamaráktól és szövetségektől. Az érdekképviseletek hat kulcsterületet jelöltek meg – az energia és közmű, az infrastruktúra, a munkaerő és képzés, az innovációs ökoszisztéma, a regionális specializáció és kiszámítható szabályozás, valamint a kkv- és beszállítói képességek kérdéskörét –, amelyek mind bekerülnek a programba, mivel az új kormány „világbajnok szeretne lenni” a munkáltatói-munkavállalói szervezetek és a közgazdász szakma bevonásában a minél jobb döntések érdekében.

A helyettes államtitkár rámutatott: a külföldi működőtőke (FDI) a magyar gazdasági modell gerince, hiszen a versenyszféra hozzáadott értékéből 41-51 százalékot ad, ám a tőke oda áramlik, ahol biztonságos és kiszámítható piacot talál, és elsősorban versenyképességi alapon dönt – a tíz legfontosabb döntési szempont közül a támogatások az utolsó helyen szerepelnek. A kormány célja ezért az, hogy a tőkevonzást támogatások helyett versenyképességi alapokra helyezze.

HIRDETÉS

Mint kifejtette, 2014 és 2026 első fél éve között két ágazat – az elektronika- és akkumulátoripar, valamint a járműipar – és három kelet-ázsiai ország (Dél-Korea, Kína, Japán) tette ki a külföldi működőtőke volumenének háromnegyedét, utóbbiak részesedése pedig az utóbbi években 70-80 százalékra ugrott. A kormányváltást megelőzően hatalmas összegeket fordítottak állami támogatásokra, ám ez nem állt arányban a teremtett magyar értékkel: régiós összehasonlításban alacsony maradt a hazai beszállítók aránya, a termelékenység pedig 2020 óta mindössze évi 0,8 százalékkal emelkedett. Emellett korábban nem vizsgálták, hogy egy beruházás támogatás nélkül is megvalósult-e volna, illetve milyen erőforrásokat – munkaerőt, energiát vagy telephelyet – von el a meglévő gazdaságtól, és utólagosan sem mérték a támogatások hatását.

Az új stratégia ezzel szemben ökoszisztémákban, regionális klaszterekben, beszállítói hálózatokban és egyetemi együttműködésekben gondolkodik, öt fő pillérre építve: a nem több, hanem jobb támogatásra, a tudásra és bérre, a több lábon álló országra, a mérhető beszállítói vállalásra és a magyar vállalkozások beszállítói programjára, valamint a működő, kiszámítható államra. A források szétosztásánál felülről zárt, GDP-arányos keretet vezetnek be egységes döntési renddel és nyilvános szempontokkal.

A program fókuszába olyan húzóágazatok kerülnek, ahol Magyarországnak versenyelőnye van: a járműipari k+f, teszt és mérnöki központok, a gyógyszeripar és orvostechnika, illetve a mérnöki szoftver- és szolgáltatási központok. A kormány határozottan emelni kívánja a hazai beszállítói hányadot, elsődlegesnek tekinti a magyar munkaerőt, és sokkal szigorúbban, kiszámíthatóbb szabályokkal kezeli majd a harmadik országbeli munkavállalást. Megtartják és továbbfejlesztik a HIPA „egyablakos” rendszerét is, azzal kiegészítve, hogy „a megvalósult beruházást utógondozzák, nyomon követik”. A vidék megtartó ereje érdekében minden régióban két-három klaszter létrehozását tervezik, a kkv-export jelenlegi 5 százalékos arányának növelésére pedig célzott eszközrendszert vetnek be, mert ahogy a helyettes államtitkár fogalmazott, itt „iszonyatos szakadékot kell átugrani”.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS